Az ADP National Employment Report szeptember 2-i adata szerint augusztusban +38 000 új munkahely jött létre, január óta a leggyengébb eredmény, elmaradva a ~48 000-es konszenzustól. Ez az US munkaerőpiac lassulásának jelzése. Hazai szemszögből ez a kép markánsan eltér: Magyarország munkaerőpiaca az elmúlt negyedévekben strukturálisan feszesebb maradt. A KSH rendszeres munkaerő-felmérése szerint a hazai munkanélküliség tartósan alacsony szinten van, a foglalkoztatási ráta az utóbbi évek rekordközelében mozog.
A hazai bérdinamika szintén más irányt mutat az US-nál. A bruttó átlagbérek éves növekedése [különösen az állami és versenyszférában] az elmúlt évek inflációs periódusában is élénk maradt. A KSH módszertana szerint a reálbér a nettó jövedelemből számítódik: az SZJA-kedvezmény (25 év alattiak szja-mentessége) miatt a reálbér-növekedés a bruttó nominális bér-emelkedést is meghaladhatja bizonyos korosztályoknál. Az MNB az inflációs előrejelzéseiben ezt a belső kereslet-dinamikát is figyelembe veszi: a bérnövekedés egyszerre inflációs kockázat és a vásárlóerőt védő tényező.
A divergencia befektetői szempontból is érdekes. Az US munkaerőpiac lassulása (ha pénteken az NFP is igazolja az ADP-t) a Fed szeptemberi emelési valószínűségét csökkenti, ami a forintnak is légkört teremt. Ugyanakkor a hazai munkaerőpiaci feszesség és bérnyomás azt jelzi, hogy az MNB belső inflációs frontra is figyelnie kell, nem csupán az importált inflációra (Hormuz-olajsokk, forintárfolyam). A BÉT-en a belső kereslet-orientált szektorok (kiskereskedelem, pénzügyek, telekommunikáció) szempontjából a hazai munkaerőpiaci feszesség fundamentálisan kedvező.