A globális kötvénypiacokon emelkedő hozamok elsősorban azért aggasztják a befektetőket, mert szűkítik azt a mozgásteret, amelyben a jegybankok lazíthatnak. Ez a hatás az MNB számára különösen éles formában jelenik meg.
A globális hozamkörnyezet: három nagy jegybank, három különböző pálya
Az Egyesült Államokban a hosszú hozamok több éves csúcsra emelkedtek a CNBC szerint. Kevin Warsh, a Fed elnöke júliusi döntése óta az alapkamat 3,50-3,75 százalékon áll, és a piac egyre inkább emelési kockázatot áraz be szeptemberre. A Hormuz-krízis és az olajársokk második körös inflációs hatása erősíti azt a félelmet, hogy a Fed nem vághat, sőt akár emelhet is a következő hónapokban.
Az EKB júniusban 25 bázisponttal emelt (deposit rate: 2,25 százalék), és azóta tartáson van. A szeptemberi ülés még nyitott, de az EKB kommunikációjából nem következik lazítás, miközben az energiaár-sokk az euróövezetben is az inflációs aggodalmakat erősíti.
Az MNB az egyetlen a három közül, amely aktívan lazít: Varga Mihály elnök vezetésével az augusztus 25-i ülésen 25 bázisponttal vágta az alapkamatot 5,75 százalékról 5,50 százalékra. A következő döntés a szeptemberi Inflációs Jelentés keretében várható.
Miért szűkíti a magas globális hozamkörnyezet az MNB mozgásterét?
Az összefüggés a következő: amikor a globális (elsősorban az amerikai) hozamok emelkednek, a befektetők a fejlett piaci eszközöket vonzóbbnak találják a feltörekvőknél. A tőke visszaáramlik a dolláros kötvények felé, a feltörekvő piaci devizák és kötvények iránt csökken a kereslet.
A forint ebben a képletben kétszeresen sérülékeny. Egyrészt EM-devizaként érzékeny a globális kockázati hangulat változásaira. Másrészt az MNB lazítási ciklusa csökkenti a forint carry-vonzalmát: ha az alapkamat csökken, miközben a Fed tart vagy emel és az EKB nem lazít, a forint és az euró (vagy dollár) közötti kamatfelár szűkül. A szűkülő carry egyre kevésbé ellensúlyozza az EM-kockázati prémiát, ami gyengébb forint irányba hat az euróval és a dollárral szemben.
A gyengébb forint viszont visszahat az inflációra: az importált infláció (energiaárak, nyersanyagok, fogyasztási cikkek) forintban drágul, ami arra kényszerítheti az MNB-t, hogy lassítsa vagy szüneteltesse a lazítási ciklust.
A befektetői olvasat
A globális hozamemelkedés és a jegybanki divergencia kombinációja a feltörekvő piaci eszközöket nyomja. A piaci elemzők azt figyelik, hogy az MNB meddig tudja fenntartani a vágási ciklust anélkül, hogy a forint gyengülése inflációs kényszert teremtsen. Az első jelzés a szeptemberi Inflációs Jelentésnél érkezik: ha az MNB ott tovább vág, az azt üzeni, hogy a lazítási pálya egyelőre felülírja az árfolyamkockázatot. Ha szünetet tart, a globális hozamkörnyezet győzött.
A konkrét EUR/HUF irányt a napi MNB és EKB fixing alapján közöljük; a reggeli fixing megjelenéséig az irányt az előző kereskedési nap alapján tartjuk.
Ez az írás általános tájékoztatás, nem minősül befektetési tanácsnak.
