Hihetetlen felfedezést tettek a tengerbiológusok és paleontológusok az Indiai-óceán délkeleti részén.
Egy több millió éves, gigantikus bálnatemető nyomára bukkantak.
A felszín alatt csaknem 7 kilométeres mélységben.
Ez az eddigi legnagyobb kiterjedésű, legmélyebb és legősibb bálnatetem-lelőhely (angolul whale fall), amelyet valaha dokumentáltak.
A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a gigantikus csontvázak nemcsak a múlt emlékei, hanem […]
Hihetetlen felfedezést tettek a tengerbiológusok és paleontológusok az Indiai-óceán délkeleti részén. Egy több millió éves, gigantikus bálnatemető nyomára bukkantak.
A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a gigantikus csontvázak nemcsak a múlt emlékei, hanem egy rendkívül különleges, nyüzsgő mélytengeri oázis alapjai is egyben.
Új mélytengeri fajok a sötétségben: így működik a bálnatetem-ökoszisztéma
Amikor egy bálna elpusztul és a tengerfenékre süllyed, a hatalmas test és a csontok egyedi kémiai összetétele évtizedekre vagy akár évszázadokra bőséges táplálékforrást biztosít a környező élőlényeknek.
A kutatók 2023-ban több mélytengeri merülőhajós expedíció során térképezték fel a nekropolisz kiterjedését. Öt tetemlelőhelyet és fosszíliákat találtak – köztük csőrös és sziláscetekhez tartozó koponyákat. A maradványokon számtalan kisebb és nagyobb élőlény talált otthonra:
Medúzák, csőférgek és kígyócsillagok
Tengeri uborkák, zömök homárok és tengeri kagylók
A kutatók szerint a mintavétel során talált állatok közül sok olyan új fajok felfedezése várható, amelyeket a tudomány eddig még soha nem dokumentált. „A példányok potenciális száma egyszerűen lenyűgöző” – nyilatkozta Stephen Godfrey, a marylandi Calvert Tengerészeti Múzeum paleontológusa, aki független szakértőként követte a projektet.
A túlélés titka: hogyan maradtak meg a csontok 5,3 millió éven át?
A legidősebb talált csontok a becslések szerint 5,3 millió évesek. A mélytengeri kutatás során a tudósok három fő tényezőt azonosítottak, amelyek megvédték a maradványokat a lebomlástól:
Rendkívüli sűrűség: A cetek csontjai elég sűrűek voltak ahhoz, hogy ellenálljanak a csontevő férgek pusztításának.
Védettség a hordaléktól: A tetemek olyan mélyen fekszenek, ahol az óceáni por és a laza részecskék nem temették el őket.
Ásványi védőréteg: A környező tengervízből kiváló ásványi anyagok vékony bevonatot képeztek a csontokon, konzerválva azokat.
Miért pont ezen a területen pusztult el ennyi bálna?
A tanulmány szerzői szerint a terület különleges, V betűhöz hasonló alakú domborzata természetes csatornaként működhetett, amely a mélybe süllyedő tetemeket pontosan ebbe a medencébe terelte.
Az állatok vélhetően már a környéken éltek, és természetes okokból – kimerültség vagy a mély merülések okozta betegségek miatt – vesztették életüket.
Miért fontos a bálnatemetők vizsgálata?
A mélytengeri expedíciók technikailag rendkívül bonyolultak.„Az óceán mélysége miatt ezeket a lelőhelyeket rendkívül nehezen találják meg a tudósok” – magyarázta Xikun Song, a Kínai Tudományos Akadémia biológusa és a kutatás résztvevője.
Az ilyen felfedezések azonban kulcsfontosságúak az evolúció megértéséhez. Giovanni Bianucci, a Pisai Egyetem paleontológusa és a tanulmány társszerzője kiemelte: a bálnatemetők tanulmányozása elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük, hogyan képes alkalmazkodni az élet az olyan szélsőséges körülményekhez, mint a fény és az oxigén teljes hiánya, valamint a hihetetlenül magas víznyomás.
