A banknak kell megtérítenie a kibercsalásból eredő kárt, ha a vitatott tranzakciónál nem alkalmazott megfelelő, kétlépcsős ügyfélazonosítást.
Az MNB szerint az új szabályok és a szigorúbb banki ellenőrzések már érezhető eredményt hoztak.
2025-ben jelentősen csökkent a pénzügyi visszaélések száma és összértéke.
A banknak kell viselnie a kibercsalásból eredő veszteséget, ha egy jóvá nem hagyott tranzakciónál […]
A banknak kell megtérítenie a kibercsalásból eredő kárt, ha a vitatott tranzakciónál nem alkalmazott megfelelő, kétlépcsős ügyfélazonosítást. Az MNB szerint az új szabályok és a szigorúbb banki ellenőrzések már érezhető eredményt hoztak. 2025-ben jelentősen csökkent a pénzügyi visszaélések száma és összértéke.
Szigorúbb szabály védi az ügyfeleket a kibertámadások esetében. Forrás: Unsplash
A banknak kell viselnie a kibercsalásból eredő veszteséget, ha egy jóvá nem hagyott tranzakciónál elmulasztotta az előírt erős ügyfélhitelesítést. A 2025 vége óta hatályos szabályozás nagyobb felelősséget helyez a pénzforgalmi szolgáltatókra, miközben erősíti a banki ügyfelek védelmét –– közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Mikor köteles a bank megtéríteni a kibercsalásból eredő kárt?
A törvényi előírás szerint a bankoknak és más pénzforgalmi szolgáltatóknak kell viselniük a jóvá nem hagyott fizetési műveletből származó, kibercsaláshoz kapcsolódó kárt, amennyiben nem alkalmazták a szükséges erős ügyfélhitelesítést.
Az erős ügyfélhitelesítés legalább két, egymástól független azonosítási elemet jelent. Ilyen lehet az állandó jelszó mellett egy SMS-ben vagy banki alkalmazáson keresztül küldött egyszer használatos kód, push értesítés, ujjlenyomat-azonosítás vagy arcfelismerés.
A szabály nem jelenti azt, hogy minden csalási esetben automatikusan a bank fizet. A felelősség megállapításánál kulcskérdés, hogy a tranzakciót az ügyfél jóváhagyta-e, illetve a pénzügyi szolgáltató megfelelően alkalmazta-e a jogszabályban előírt biztonsági lépéseket.
Jelentősen csökkent a kibercsalások értéke
Az MNB adatai szerint 2025-ben megtört a 2022 óta tartó emelkedő tendencia. A pénzforgalmi visszaélések összértéke 28,2 milliárd forint volt, míg 2024-ben még 42,4 milliárd forintot tett ki. Ez éves összevetésben mintegy 33,5 százalékos csökkenést jelent.
A visszaélések száma szintén mérséklődött: a 2024-es 226,4 ezer esetről 2025-ben 214,3 ezerre csökkent. Ez megközelítőleg 5,3 százalékos visszaesés, ugyanakkor a több mint 214 ezer eset továbbra is jelentős kockázatot jelez.
Az átutalásos és bankkártyás csalások is visszaszorultak
A lakossági átutalásos visszaélések értéke 2025-ben 15,6 milliárd forintot tett ki, ami 5,6 milliárd forinttal, mintegy 26,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől.
A csalással érintett bankkártyás vásárlások összértéke 6,7 milliárd forintra csökkent. Ez 3,4 milliárd forintos, közel 33,7 százalékos mérséklődés 2024-hez képest.
Az összes visszaéléstípust vizsgálva 7,3 százalékponttal csökkent azoknak az eseteknek az értékaránya is, amelyeknél végül az ügyfeleknek kellett viselniük a veszteséget.
Mesterséges intelligencia is szűri a gyanús tranzakciókat
A bankok folyamatosan fejlesztik valós idejű visszaélésszűrő rendszereiket. Ezek munkáját támogatja a GIRO Zrt. közreműködésével létrehozott Központi Visszaélésszűrő Rendszer, amely mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat is használ a gyanús tranzakciók felismerésére.
Az MNB ellenőrzi, hogy a pénzügyi intézmények végrehajtották-e a rendszerhez szükséges fejlesztéseket, és megfelelnek-e a jegybank csalásmegelőzési ajánlásában rögzített elvárásoknak. A bankok emellett a strómanok által nyitott vagy bűnözők irányítása alatt álló bankszámlák kiszűrésére is intézkedéseket vezettek be.
Egyszerű beállítással is csökkenthető a veszteség
Az ügyfelek biztonságát növelheti a napi átutalási és bankkártyás vásárlási limitek személyre szabása. A legtöbb banknál ezek a korlátok ingyenesen beállíthatók, és később díjmentesen módosíthatók.
A jegybank szerint a csalások száma továbbra is magas, ezért a technológiai fejlesztések, a banki ellenőrzések és az ügyfelek tudatosságának növelése egyaránt szükséges. Az MNB és a KiberPajzs együttműködés kommunikációs kampányokkal is igyekszik felhívni a figyelmet a leggyakoribb visszaélési módszerekre.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
