Másfél milliárdos áfacsalás ügyében emeltek vádat egy négytagú bűnszervezet ellen, amely hét éven át működtetett egy országos számlagyárat.
A fiktív cégháló segítségével vállalkozások milliárdos adót kerülték el, a pénzeket pedig titkos üze
Másfél milliárdos áfacsalás ügyében emeltek vádat egy négytagú bűnszervezet ellen, amely hét éven át működtetett egy országos számlagyárat. A fiktív cégháló segítségével vállalkozások milliárdos adót kerülték el, a pénzeket pedig titkos üzenetváltásokon keresztül mozgatták.
Milliárdos számlagyárat üzemeltettek éveken át. Az ügyészség vádat emelt az ügyben Forrás: Unsplash (illusztráció)
Másfél milliárd forintos áfacsalási ügyben emelt vádat a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség: egy négytagú bűnszervezet éveken át működtetett egy fiktív számlákat gyártó láncolatot, amellyel 14 vállalkozásnak segített elkerülni az adófizetést. A bűnszervezet titkos üzenetváltásokkal és fantomcégekkel próbálta meg elkerülni a lebukást – jelent meg a bűnesetről szóló hír az ügyészség oldalán.
Hét éven át működött a számlagyár
A vádirat szerint a bűnszervezetet egy budapesti férfi irányította, aki 2013 és 2020 között működtette a fiktív számlákra szakosodott számlagyárat. A rendszer célja az volt, hogy valós tevékenység nélküli cégek segítségével olyan hamis számlákat biztosítsanak vállalkozásoknak, amelyekkel csökkenteni tudták az áfafizetési kötelezettségüket.
A bűnszervezet négy tagja 22 „fantomcéget” működtetett, ezek nevében infrastrukturális, informatikai és építőipari szolgáltatásokról állítottak ki valótlan tartalmú számlákat.
22 fiktív cég működött papíron
A „számlagyár” 22 cégből álló láncolatot működtetett, amelyek valós gazdasági tevékenységet nem folytattak. A cégek által kibocsátott számlák mögött se munka, se teljesítés nem történt, a számlák pénzügyi rendezése pedig csak papíron zajlott le.
A folyamat során a bűnszervezet a bruttó számlaösszeg 6–8 százalékát tartotta meg jutalékként, a fennmaradó összeget pedig visszajuttatták a megrendelő vállalkozásokhoz, így valós pénzmozgás alig történt, viszont adóelkerülés igen.
Titkos kommunikációval próbálták elkerülni a lebukást
A szervezet tagjai titkos üzenetváltást lehetővé tevő applikációkat használtak, hogy elkerüljék a lebukást és a hatósági megfigyelést. A céghálózaton belül folyamatosan cserélték a strómanokat. A cégeket fantomizálták, és a láncolatot egyre bonyolultabbá tették, hogy ne legyen visszakövethető az adócsalás.
Másfél milliárd forintos kár a költségvetésnek
A nyomozás adatai szerint a 14 vállalkozás, amely a számlagyár szolgáltatásait igénybe vette, összesen 1,5 milliárd forintnyi kárt okozott a magyar államnak. Ebből 587 millió forint az eljárás során már megtérült, ám a teljes veszteség továbbra is jelentősnek számít.
Súlyos vádak, vagyonelkobzás jöhet
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a bűnszervezet tagjait különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással, vesztegetéssel és hamis magánokirat felhasználásával vádolja.
A cégvezetők, akik a fiktív számlákat felhasználták, az okozott kár mértékétől függően felelnek majd. A főügyészség emellett vagyonelkobzást is indítványozott a bűnszervezet tagjaival és a haszonhúzó cégekkel szemben.
Az ügyben a Kecskeméti Törvényszék hoz majd ítéletet az eljárás során.
A fiktív számlázás súlyos probléma Magyarországon
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi jelentései szerint Magyarországon az áfacsalás az egyik leggyakoribb költségvetési bűncselekmény, évente több tízmilliárd forintnyi kárt okozva az államnak. A hatóságok az utóbbi években egyre több számlagyárat lepleznek le, részben a digitális számlakövetési rendszer és az online pénztárgépek révén.
A mostani ügy országos szinten is jelentősnek számít. Az elkövetési idő és a szervezettség mértéke alapján a hatóság az egyik legnagyobb feltárt számlázási láncolatként tartja számon.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
