Ha a januári, első híreket nézzük, akkor körülbelül 9 hónapja, ha az európai berobbanást, akkor körülbelül 8 hónapja az életünk része a koronavírus és annak hatásai. Tavasszal emlékezhetünk, hogy alig mozdulhattunk ki otthonainkból, és érzékelhető volt a félelem az emberekben, mert valami ismeretlennel álltunk szemben. Mostanában pedig többszörösen, 5-6-szor annyi regisztrált új beteg van naponta például Magyarországon, illetve a halálozások száma is már sajnos stabilan a tavaszi rekord felett van. Mégsem tapasztalható igazán félelem, illetve korlátozásból sincsen túl sok.

A tőzsdékre nézve is hasonló képet láthatunk: márciusban napi néhány tízezer fertőzésnél világszinten akkora tőzsdei zuhanások, hogy fel kell függeszteni a kereskedést, néhány nap alatt több év emelkedését nullázták le a vezető részvényindexek. Most pedig, napi stabilan 300 ezer fertőzöttnél, több ezer halottnál, illetve a tavaszi negatív rekordok többszörös megdöntésekor a tőzsdék februári csúcsaik közelében, vagy attól nem messze járnak.

A koronavírus tehát a tőzsdék életének is a részévé vált, megszokták. Kérdés azonban, hogy mennyire lehet megszokni, ha újra korlátozások lesznek: Szlovákiában a hétvégén az iskolák bezárásáról döntöttek, illetve egyre több nyugat-európai ország kapcsán is közeledő szigorításokról hallani. Vélhetőleg Magyarország sem lesz kivétel ebből a szempontból, ha a téli időszakhoz közeledve a mostanihoz hasonló ütemben durvul a járvány. A befektetők számára persze a kérdés úgy tevődik fel: a tavasz óta tartó emelkedésből legnagyobb részt kimaradó BUX(▲ +0,00%) és komponensei egy újabb, járványhelyzet és korlátozó intézkedések által indukált esésből is kimarad? Ha igen, akkor lehetséges, hogy megköszönjük még, hogy az emelkedésben sem vettünk részt; ha viszont lekövetünk egy esetleges nyugati esést, akkor sok éve nem látott árfolyamokat is láthatunk a Budapesti Értéktőzsdén.

Cikkbe ágyazott natív hirdetés · 640×250