A francia parlament hétfőn megbuktatta François Bayrou miniszterelnököt, tovább mélyült az ország politikai és költségvetési válsága. Emmanuel Macron új kormányfőt keres, miközben a rekordmagas adósság, a közelgő hitelminősítési vizsgálatok és az utcai tiltakozások egyaránt fokozzák a nyomást.
Menesztette a francia parlament a miniszterelnököt
A francia parlament hétfőn 364 szavazattal megbuktatta François Bayrou miniszterelnököt és kisebbségi kormányát, miután a törvényhozók elutasították az államadósság csökkentésére irányuló stratégiáját. A döntés tovább mélyíti Franciaország politikai válságát, amely már most gyengíti az euróövezet második legnagyobb gazdaságát – számolt be a döntésről a Reuters.
Bayrou, aki mindössze kilenc hónapja került a kormány élére, kedden nyújtja be lemondását. Emmanuel Macron elnök hivatala közölte: a következő napokban kinevezi az új miniszterelnököt – kevesebb mint két éven belül immár az ötödiket.
Adósságválság és költségvetési nyomás
A bizalmi szavazás közvetlen oka az volt, hogy Bayrou stratégiája nem tudta maga mögé állítani a többséget. Franciaország költségvetési hiánya közel kétszerese az EU által meghatározott 3%-os plafonnak, miközben az államadósság elérte a GDP 114 százalékát.
Bayrou 44 milliárd eurós megtakarítási programot tervezett a következő évre, ám az ellenzéki pártok elutasították javaslatait. Marine Le Pen a „fantomkormány gyötrelmeinek végét” emlegette, míg Jean-Luc Mélenchon szerint Macronnak is távoznia kellene.
Macron előtt álló dilemmák
Az elnök előtt több lehetséges forgatókönyv áll:
- jelölhet új miniszterelnököt centrista vagy konzervatív körből,
- választhat mérsékelt szocialistát vagy technokratát,
- vagy kiírhat előrehozott választásokat – amit eddig következetesen elutasított.
Bármelyik irányt választja, kevés az esély arra, hogy új kormánya stabil parlamenti többséget szerezzen. A költségvetés elfogadása így továbbra is komoly kihívást jelent majd.
Piaci és nemzetközi következmények
A befektetők egyelőre visszafogottan reagáltak, mivel számítottak a bizalmi szavazás kimenetelére. A nagy hitelminősítők azonban a következő hónapokban vizsgálják Franciaország államadóssági besorolását: a Fitch már pénteken döntést hozhat, a Moody’s és az S&P pedig ősszel követi.
Ha leminősítések következnek, az tovább növelheti Franciaország finanszírozási költségeit, amelyek így is magasabbak, mint a legtöbb eurózóna-országban. Mindeközben a szocialisták alternatív javaslatot nyújtottak be: a 100 millió euró feletti vagyonokra vetnének ki 2%-os adót, amely 22 milliárd eurós megtakarítást hozna.
Társadalmi feszültségek
A politikai válság az utcákon is egyre inkább érezhető. A „Bloquons Tout” („Blokkoljunk mindent”) mozgalom országos tiltakozásokat hirdetett, a szakszervezetek pedig újabb sztrájkokat szerveznek. Sok francia szerint a patthelyzet tovább tarthat, hiszen a parlamenti megosztottság miatt sem költségvetés, sem stabil kormánytöbbség nem várható a közeljövőben.
Címlapkép forrása: YouTube