A lengyel légvédelem által lelőtt orosz drónok után a NATO bejelentette, elindítja a „Keleti Őrszem” hadműveletet, amelyben több tagállam is részt vesz, hogy megerősítsék Európa keleti szárnyának védelmét.
A szövetség minden n égyzetcentimé
A lengyel légvédelem által lelőtt orosz drónok után a NATO bejelentette, elindítja a „Keleti Őrszem” hadműveletet, amelyben több tagállam is részt vesz, hogy megerősítsék Európa keleti szárnyának védelmét. A szövetség minden négyzetcentiméterét kész megvédeni.
Lengyelország lelőtt több orosz drónt, miután azok megsértették a légterét. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Orosz drónok után lép a NATO, több ország csatlakozik a keleti erősítéshez
Két nappal azután, hogy a lengyel légvédelem több, az orosz–ukrán háború során Lengyelország légterét megsértő drónt lelőtt. Megerősíti Európa keleti szárnyának védelmét. Ez volt az első alkalom a konfliktus kezdete óta, hogy egy NATO-tagállam katonai akciót hajtott végre orosz drónokkal szemben – jelentette be a NATO hírt.
Varsó az esetet egyértelmű provokációként értékelte, amelynek célja a NATO reakcióképességének tesztelése. Oroszország ugyanakkor azt állította, hogy csapatai kizárólag ukrán célpontokat támadtak, és nem akartak Lengyelország területén csapást mérni.
A Keleti Őrszem (Eastern Sentry) rugalmasságot és erőt ad majd a fellépésünknek” – mondta a főtitkár. Megköszönte Grynkewich tábornoknak a szeptember 10-i betörések kontextusában és az új tevékenység tervezésének irányításában tanúsított reagálókészségét, valamint Pierre Vandier admirálisnak, a szövetséges transzformációs erők főparancsnokának az új kihívásokra, beleértve a drónok használatával járó kihívásokat is adott innovatív megoldások előmozdításában betöltött szerepét.
„Keleti Őrszem” hadművelet
Mark Rutte NATO-főtitkár a brüsszeli sajtótájékoztatón hangsúlyozta:
„Ez felelőtlen és elfogadhatatlan. Nem engedhetjük meg, hogy orosz drónok lépjenek be a szövetséges légtérbe.”
Ennek jegyében a szövetség elindította a „Keleti Őrszem” hadműveletet, amelyben légi és földi egységeket vetnek be a tagállamok biztonságának növelésére. Már eddig is jelezte részvételét több kulcsország Dánia, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország, és további szövetségesek csatlakozására is számítanak.
Alexus Grynkewich tábornok, a NATO európai szövetséges légierőinek főparancsnoka kijelentette:
„A szövetség minden négyzetcentiméterét meg fogjuk védeni. Lengyelországnak és a NATO polgárainak meg kell nyugodniuk a gyors reagálásunktól és a most bejelentett intézkedésektől.”
Diplomáciai következmények
A helyzet nemcsak katonai, hanem politikai feszültséget is szított. Donald Trump amerikai elnök előzőleg felvetette, hogy a drónbehatolás akár „hiba” is lehetett, amit Donald Tusk lengyel miniszterelnök élesen visszautasított:
„Bárcsak hiba lett volna a Lengyelország elleni dróntámadás. De nem az volt. És ezt tudjuk.”
Trump később a Fox Newsnak nyilatkozva hozzátette, hogy türelme Putyinnal szemben gyorsan fogy, de új szankciókat nem jelentett be.
Az ügyben pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsa is ülésezett Lengyelország kérésére, ahol az európai vezetők sorra ítélték el Moszkvát. Németország meghosszabbította a lengyel légi rendészeti műveletek mandátumát, és bekérette az orosz nagykövetet is.
A lengyel drónincidens után a NATO határozott választ adott. Az új hadművelettel erősíti a keleti szárny védelmét. Mivel minden szövetséges területének biztonságát garantálja. A feszültség ugyanakkor diplomáciai síkon is fokozódott. Varsó és az európai vezetők provokációról beszélnek, Moszkva tagadja a szándékos behatolást, Washingtonban pedig megoszlanak az értékelések.
