Civil repülőteret ért rakéta- és dróntámadás Kuvaitban, a Perzsa-öbölben történt újabb amerikai–iráni támadás után.
A kuvaiti nemzetközi repülőtér T1-es termináljánál sérültekről és súlyos károkról számoltak be, a járatokat leállították, Ba
Civil repülőteret ért rakéta- és dróntámadás Kuvaitban, a Perzsa-öbölben történt újabb amerikai–iráni támadás után. A kuvaiti nemzetközi repülőtér T1-es termináljánál sérültekről és súlyos károkról számoltak be, a járatokat leállították, Bahrein pedig több rakétát és drónt fogott el. Az amerikai hadsereg közben Kesm-szigetnél mért csapást iráni célpontokra, a feszültség pedig azonnal feljebb hajtotta az olajárakat.
A támadások helyszínei. Forrás: YouTube
Iráni rakéták és drónok okoztak súlyos károkat Kuvaitban, Amerika válaszcsapást indított
Újabb veszélyes fordulatot vett a Közel-Keleten zajló konfliktus. Az iráni rakéta- és dróntámadások, amerikai válaszcsapások és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság borzolja a piacok idegeit. A Reuters beszámolója szerint az Egyesült Államok csapásokat hajtott végre Irán Kesm, nemzetközi nevén Qeshm szigetének térségében, miután Washington szerint iráni támadási kísérletek érték a régióban lévő célpontokat. De ezen felül a Perzsa-Öbölben civil célpontokat is ért támadás. A Kuvaiti repülőtér T1-es terminálját is rakétatámadás ért – számolt be a támadásokról a Reuters.
Mi történt Kesm-szigetnél?
A Kesm-szigeti incidens lényege, hogy az iráni Forradalmi Gárda a saját közlése szerint válaszul indított támadásokat, miután amerikai csapás ért egy kommunikációs tornyot a sziget déli részén. A BBC szerint Irán rakétákkal és drónokkal támadta többek között az amerikai ötödik flotta bahreini központját, valamint egy térségbeli légibázist is. Az amerikai fél ezzel szemben azt állítja, hogy a támadásokat elhárították, és erői készen állnak az iráni akciók visszaverésére.
A tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül befektetési tanácsnak.
Hibát találtál a cikkben?
Segíts pontosítani — jelöld a hiba típusát, és ha szeretnéd, írd le pár szóban.
Korábban a Centcom közölte, hogy eltalált és működésképtelenné tett egy Irán felé tartó, üres olajszállító tartályhajót a Hormuzi-szorosban. Egy amerikai repülőgép Hellfire rakétát lőtt ki a botswanai zászló alatt hajózó M/T hajó gépházába, miután a legénység "figyelmen kívül hagyta az ismételt figyelmeztetéseket" - nyilatkozta a közlemény. A Centcom közzétett egy felvételt is, amely állítólag azt a pillanatot mutatja, amikor a tartályhajót kedden eltalálták.
https://youtu.be/TUXQMG5YQyY?si=SJfA6ID3b9WTeSXB
A kuvaiti repülőteret is támadás érte
A Reuters szerint iráni drón- és rakétatámadás érte a kuvaiti nemzetközi repülőtér T1-es terminálját. A kuvaiti hatóságok a járatokat felfüggesztették és más repülőterekre irányították. A támadás sérülteket okozott, és súlyosan megrongálta a repülőtér egyes létesítményeit, de a hatóságok további részleteket nem közöltek.
A kuvaiti repülőtér közelében is több dróntámadás volt. Forrás: YouTube
Rakéták Bahrein felé, drónok a tengeren
Bahrein hadserege eközben több rakéta és drón elfogásáról számolt be. Ez különösen érzékeny fejlemény, mert a térségben több amerikai katonai bázis is működik. Az amerikai Középső Parancsnokság szerint két, Kuvait felé tartó iráni rakéta célt tévesztett vagy még a levegőben szétesett, több más ballisztikus rakéta pedig meghibásodott. Bahrein hadserege három rakéta és több drón elfogásáról számolt be. Az amerikai közlés szerint iráni drónok civil hajókat és Kuvaitban állomásozó amerikai erőket is célba vettek, ezeket azonban lelőtték.
Kesm-sziget lett a válaszcsapás középpontja
A konfliktus kulcspontja a mostani helyzetben Kesm-sziget lett. Az amerikai hadsereg szerint az Egyesült Államok csapásokat hajtott végre a Qeshm-szigeten található célpontok ellen, miután iráni támadási kísérleteket észlelt. Irán állami médiája ezzel szemben azt állította, hogy a Forradalmi Gárda válaszul indított rakétákat és drónokat, miután amerikai támadás ért egy kommunikációs tornyot Qeshm déli részén.
Az amerikai ötödik flotta is célpont lehetett
Iráni állami média szerint a Forradalmi Gárda az amerikai ötödik flotta bahreini főhadiszállását, valamint egy meg nem nevezett térségbeli országban egy légibázist és helikoptereket is célba vett. Az amerikai oldal ugyanakkor azt közölte, hogy a támadások kudarcot vallottak, és az amerikai erők készen állnak az iráni agresszió visszaverésére.
Miért veszélyes ez az olajpiacnak?
A feszültség hatására az olaj ára több mint 1 százalékkal emelkedett, miközben a Hormuzi-szoros továbbra is nagyrészt zárva van a forgalom előtt. A Reuters korábbi adatai szerint a térség hajóforgalma már a mostani eszkaláció előtt is töredékére esett vissza: a napi 125–140 áthaladás helyett május végén körülbelül 11 tranzitot regisztráltak. Kesm-sziget stratégiailag a fontos helyen van, mivel közvetlenül a Hormuzi-szoros közelében fekszik. Ez a világ egyik legfontosabb energiaútvonala. A háború előtt a világ olaj- és LNG-forgalmának mintegy ötöde haladt át rajta. Perzsa-öbölből érkező olaj és LNG jelentős része Ázsiába tart. Az amerikai Energiaügyi Információs Hivatal adatai szerint 2025 első felében a Hormuzi-szoroson áthaladó nyersolaj és kondenzátum 89 százaléka ázsiai piacokra ment.
Diplomáciai patthelyzetben jött az újabb csapásváltás
A támadások különösen érzékeny pillanatban történtek, mert Washington és Teherán ugyan korábban előzetes megállapodásról beszélt a háború leállítására, végleges egyezség azonban még nincs. Donald Trump amerikai elnök szerint a tárgyalások folyamatosak, iráni média viszont arról számolt be, hogy Teherán napok óta nem kommunikált Washingtonnal.
Egy helyi támadás globális következményekkel
A mostani incidens megmutatta, milyen gyorsan válhat egy regionális katonai akció világpiaci kockázattá. A kuvaiti repülőtér elleni támadás, a bahreini elfogások, a civil hajókat célzó drónok és a Kesm-szigeti amerikai válaszcsapás együtt azt jelzik, hogy a Perzsa-öböl továbbra is rendkívül törékeny biztonsági térség. Amíg a Hormuzi-szoros körüli feszültség fennmarad, az olajpiacon is erős maradhat a háborús kockázati felár.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
