Reuters-források szerint az Egyesült Arab Emírségek több milliárd dollárnyi iráni pénzhez engedhetett hozzáférést, miután az ország iráni rakéta- és dróntámadások célpontja volt.
Abu-Dzabi viszont tagadja, hogy pénzt utalt volna Iránnak, vagy segített volna korábban zárolt összegek felszabadításában.
Milliárdokkal csillapíthatja a feszültséget az Emírségek és Irán Több milliárd dollárnyi iráni […]
Vajon tényleg pénzzel próbálták megállítani Teheránt? Reuters-források szerint az Egyesült Arab Emírségek több milliárd dollárnyi iráni pénzhez engedhetett hozzáférést, miután az ország iráni rakéta- és dróntámadások célpontja volt. Abu-Dzabi viszont tagadja, hogy pénzt utalt volna Iránnak, vagy segített volna korábban zárolt összegek felszabadításában.
Teherán és az Egyesült Arab Emirségek megegyeztethettek egymással. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Milliárdokkal csillapíthatja a feszültséget az Emírségek és Irán
Több milliárd dollárnyi iráni pénzhez engedhetett hozzáférést az Egyesült Arab Emírségek egy vitatott megállapodás részeként. A háttérben az állhat, hogy Abu-Dzabi így próbálhatta enyhíteni a feszültséget Teheránnal, miután az ország a térségbeli konfliktus során az elmúlt időszakban rendszeresen az irániak rakéta- és dróntámadásainak célpontja volt. Az Emírségek ugyanakkor határozottan tagadja, hogy pénzt utalt volna Iránnak vagy segített volna hozzáférni korábban zárolt iráni összegekhez – írta a Reuters négy forrásra hivatkozva
A Reuters két helyi forrásra hivatkozott, akik 10 milliárd dolláros keretösszegről beszéltek, amelyből több mint 3 milliárd dollárt már át is utalhattak. Két másik, az egyezséget ismerő forrás ugyanakkor 20 milliárd dolláros összeget említett, és azt állította, hogy a pénzmozgás fejében Irán leállította az Emírségek elleni támadásokat.
Az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztériuma később határozottan tagadta a pénzátutalásról szóló állításokat, és közölte, hogy nem szabadítottak fel, nem utaltak át és nem közvetítettek befagyasztott iráni pénzeszközöket.
Mit állítanak a Reuters forrásai?
A Reuters beszámolója szerint az Egyesült Arab Emírségek taktikai fordulatot hajthatott végre Iránnal szemben. A cél a feszültség csökkentése lehetett egy olyan időszakban, amikor a térségben az amerikai–izraeli és iráni konfliktus miatt rendkívül ingatag a biztonsági helyzet.
A források szerint az állítólagos megállapodás része lehetett a kétoldalú kapcsolatok újraépítése, a gazdasági együttműködés élénkítése, sőt hírszerzési együttműködés is. Az egyik forrás szerint Irán más öböl menti arab államokkal is hasonló egyezséget próbált kialakítani.
A Reuters ugyanakkor hangsúlyozta: nem tudta függetlenül ellenőrizni, hogy az összegek emirátusi forrásból származnak-e, vagy korábban befagyasztott iráni számlákon lévő pénzekről van szó.
Abu-Dzabi tagadja a pénzek felszabadítását
Az ügyet még bonyolultabbá teszi, hogy az Egyesült Arab Emírségek hivatalosan tagadta a Reuters által közölt állításokat. A külügyminisztérium szerint teljesen hamis és megalapozatlan az az értesülés, hogy az ország pénzt utalt volna Iránnak, beleértve a 3 milliárd dolláros részletről szóló állítást is.
Abu-Dzabi azt is közölte, hogy nem szabadított fel és nem segített továbbítani befagyasztott iráni pénzeszközöket. A hivatalos álláspont szerint az Emírségek külpolitikájának célja a feszültségek csökkentése. Továbbá a regionális stabilitás előmozdítása, de ez nem jelenti pénzeszközök átadását Teheránnak.Ezért az ügy jelenleg erősen vitatott. A Reuters több forrás alapján pénzügyi megállapodásról ír, az érintett állam viszont ezt nyilvánosan cáfolja.
Miért lenne fontos Iránnak a pénz?
Irán számára a külföldön zárolt pénzeszközök felszabadítása régóta kulcskérdés. Az amerikai szankciók miatt Teherán jelentős olajbevételekhez és banki eszközökhöz nem fér hozzá közvetlenül. Ezek a pénzek részben külföldi bankokban, részben kereskedelmi közvetítő rendszerekben rekedtek.
A Reuters szerint Dubai évek óta fontos gazdasági és pénzügyi kapcsolódási pont Irán számára. Az emirátusi bankrendszerben jelentős iráni kötődésű betétek lehetnek, de ezek mozgását a dollárelszámolási rendszer és az amerikai szankciós szabályok erősen korlátozzák.
Ez megmagyarázhatja, miért lenne geopolitikailag is érzékeny bármilyen pénzügyi könnyítés. Washington számára fontos, hogy Irán ne jusson feltétel nélkül jelentős pénzügyi forrásokhoz, Teherán viszont éppen ezekhez az eszközökhöz szeretne hozzáférni.
A háttérben az amerikai–iráni alku is ott lehet
A Reuters beszámolója szerint az állítólagos emirátusi–iráni egyezség egybeesik azokkal a szélesebb tárgyalásokkal, amelyek Washington és Teherán között zajlanak a háború lezárásáról. Amerikai részről azt jelezték, hogy Irán nem kap pénzt pusztán azért, mert aláír egy megállapodást vagy részt vesz egy tárgyaláson.
JD Vance amerikai alelnök szerint a lehetséges megállapodás úgy épülne fel, hogy Teherán csak akkor részesülhet gazdasági előnyökben, ha teljesíti a vállalt kötelezettségeket. Ez fontos jelzés lehet azoknak az öböl menti államoknak is, amelyek Iránnal próbálnak külön csatornákon feszültségcsökkentő megállapodásokat kötni.
Mi lehet az ügy tétje?
Az állítólagos megállapodás tétje jóval nagyobb, mint néhány milliárd dollár. Az Emírségek számára a legfontosabb kérdés a biztonság és Dubai üzleti központi szerepének megőrzése. A Reuters szerint az iráni támadások megrázták az ország biztonságos üzleti központként kialakított képét, ami különösen érzékeny pont az idegenforgalom, a pénzügyi szolgáltatások és a nemzetközi befektetések miatt.
Irán számára a pénzügyi mozgástér bővítése, a szankciós nyomás enyhítése és a háborús károk politikai kezelése lehet fontos. Washington számára viszont az a kulcskérdés, hogy bármilyen gazdasági engedmény csak ellenőrizhető iráni vállalásokhoz kötötten történjen.
A történet egyelőre nemcsak lezáratlan, hanem tele van kérdőjelekkel. A Reuters forrásai pénzügyi alku lehetőségéről beszélnek, az Emírségek viszont ezt határozottan cáfolja. A következő napokban az lehet a legfontosabb kérdés, hogy érkezik-e megerősítés Teheránból, Washingtonból vagy más öböl menti szereplőktől.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
