A Ryanair bezárja szaloniki bázisát, miután nem tudott megegyezni a repülőtér üzemeltetőjével a megemelt díjakról. A döntés miatt több százezer ülőhely és számos útvonal tűnik el Görögországból, ami nemcsak az utazóknak, hanem a helyi turizmusnak is komoly érvágás lehet.
Kivonul Szalonikiből a Ryanair. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Bezárja szaloniki bázisát a Ryanair
Újabb európai repülőtéri konfliktus került a felszínre: a Ryanair bejelentette, hogy a 2026-os téli menetrendi időszaktól bezárja szaloniki bázisát, miután nem sikerült megállapodnia a repülőteret üzemeltető Fraport Greece-szel a díjakról. Az ír diszkont légitársaság szerint a görögországi repülőtéri költségek olyan szintre emelkedtek, amely mellett a téli, alacsonyabb forgalmú időszakban már nem éri meg fenntartani a jelenlegi kapacitást – számolt be a görög területeken a járatcsökkentésről a légitársaság az oldalán.
A döntés nemcsak Szalonikit érinti. A Ryanair Görögország egészében 700 ezer ülőhelyet és 12 útvonalat töröl a téli menetrendből. A társaság szerint ez 45 százalékos kapacitáscsökkentést jelent a 2025-ös téli időszakhoz képest.
Három repülőgépet vonnak ki Szalonikiből
A légitársaság 12 görögországi útvonalat szüntet meg. Ezen felül három, Szalonikiben állomásoztatott repülőgépet helyez át más piacokra. Ez önmagában 500 ezer ülőhely és 10 útvonal megszüntetését jelenti a városban. Jason McGuinness, a Ryanair kereskedelmi igazgatója szerint a lépés különösen súlyos lehet Szaloniki számára, mert a Ryanair tavaly a város nemzetközi kapacitásának mintegy 90 százalékát adta a téli időszakban.
A törölt útvonalak között szerepel többek között Berlin, Frankfurt-Hahn, Göteborg, Stockholm, Velence-Treviso és Zágráb is. Emellett Athénból a Milánó-Malpensa járat, Chaniából pedig a Paphosz felé közlekedő útvonal is kikerül a téli kínálatból.
A repülőtéri díjak miatt robbant ki a vita
A Ryanair szerint a Fraport Greece által üzemeltetett repülőtereken a díjak már 66 százalékkal meghaladják a koronavírus-járvány előtti szintet. A légitársaság azt is kifogásolja, hogy a görög kormány korábban 75 százalékkal csökkentette az Airport Development Fee nevű díjat, de a Ryanair állítása szerint ezt a kedvezményt több repülőtér nem adta tovább az utasoknak.
A Fraport Greece ugyanakkor visszautasította, hogy a döntés közvetlenül a repülőtéri díjakhoz lenne köthető. A vállalat szerint a Ryanair lépése üzleti stratégiai és jövedelmezőségi döntés, nem pedig kizárólag a díjszabás következménye.
Athén, Chania és Heraklion is érintett
A szaloniki bázis bezárása mellett a Ryanair az athéni repülőtéren is csökkenti kapacitását. A légitársaság szerint Görögország egészében 700 ezer ülőhely tűnik el a téli menetrendből, miközben Chania és Heraklion repülőterein az alacsony forgalmú hónapokban felfüggesztik a működést.
Ez érzékenyen érintheti a görög turizmust, különösen azokat a térségeket, amelyek a főszezonon kívül is igyekeznek fenntartani a külföldi látogatók számát. Görögország gazdaságában a turizmus kiemelt szerepet játszik, ezért a téli légi összeköttetések csökkenése nemcsak az utazókat, hanem a szállásadókat, vendéglátóhelyeket és helyi szolgáltatókat is érintheti.
Albánia, Olaszország és Svédország lehet a nyertes
A Ryanair a felszabaduló repülőgépeket Albániába, Olaszországba és Svédországba csoportosítja át. McGuinness szerint ezekben az országokban a repülőterek továbbadták a kormányzati adókedvezmények hatását, ami kedvezőbb működési környezetet teremt az alacsony költségű légitársaságoknak.
A döntés jól mutatja, hogy az európai fapados légitársaságok egyre keményebben reagálnak a repülőtéri díjak és adóterhek emelkedésére. A Ryanair áprilisban már a berlini bázis bezárását is bejelentette hasonló költségnyomásra hivatkozva.
Miért lehet ez fontos a magyar utazóknak is?
Bár a döntés közvetlenül Görögországot érinti, a hatása szélesebb európai trendbe illeszkedik. A légitársaságok egyre inkább oda viszik a kapacitást, ahol alacsonyabbak a repülőtéri költségek, és ahol a kormányzati vagy repülőtéri kedvezmények javítják a járatok megtérülését.
Ez hosszabb távon az utasok számára is fontos lehet: ahol csökken a verseny és ritkulnak a járatok, ott kevesebb útvonal, rosszabb menetrendi kínálat és akár magasabb jegyárak is megjelenhetnek. Szaloniki esetében a Ryanair visszalépése különösen látványos, mert a társaság eddig meghatározó szereplője volt a város nemzetközi téli légi kapcsolatainak.
Nagy kérdés, ki enged előbb
A konfliktus lényege egyszerű. A Ryanair alacsonyabb költségeket és versenyképesebb repülőtéri díjakat akar, a repülőtér-üzemeltetők viszont saját üzleti logikájuk alapján alakítják áraikat. A vita tétje nem csupán néhány járat sorsa, hanem az is, hogy a téli időszakban mennyire marad elérhető Görögország több fontos turisztikai régiója. A szaloniki bázis bezárása ezért nem egyszerű menetrendi módosítás, hanem figyelmeztető jel: a fapados légitársaságok ma már gyorsan átcsoportosítják gépeiket, ha egy piacot túl drágának tartanak.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció) 
