Elkészült a Balaton térségének hosszú távú ivóvízellátását és szennyvízkezelését megalapozó fejlesztési terv. A négyéves előkészítés 3,2 milliárd forintba került, a teljes beruházás pedig mai árakon 646 milliárd forintból valósulhatna meg. A kivitelezéshez ugyanakkor még biztosítani kell a szükséges, elsősorban európai uniós forrásokat – jelent meg a közlemény a Dunántúli Regionális Vízművek oldalán.
A Balaton északi és déli partján egyaránt gondot jelent a víziközmű-hálózat elöregedése. A vezetékek átlagéletkora 50–60 év, így a rendszer egy része ennél is régebbi lehet. A csövek anyagától és állapotától függően optimális esetben 30–50 évente lenne szükség cserére.
Az elhasználódott vezetékek növelik a csőtörések kockázatát és a hálózati vízveszteséget. További kihívást jelent a Balaton erősen szezonális vízigénye: a nyári idegenforgalmi időszakban a fogyasztás a téli mennyiség többszörösére emelkedhet. A fejlesztés célja, hogy a térségben hosszú távon is biztonságos, gazdaságos és fenntartható legyen az ivóvízellátás, miközben javul a vízminőség és csökken a hálózati veszteség.
A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. tájékoztatása szerint a tervek teljes megvalósítása mai árakon 646 milliárd forintba kerülne. Az ivóvízrendszer fejlesztése ebből körülbelül 500 milliárd forintot tenne ki, a fennmaradó összeg a szennyvízhálózat, a tisztítótelepek és a naperőművek korszerűsítését fedezné.
A becslés kizárólag a műszaki kivitelezés költségeit tartalmazza. Nem szerepelnek benne a tulajdonviszonyok rendezéséhez, a szolgalmi jogok megszerzéséhez vagy az esetleges kisajátításokhoz kapcsolódó kiadások. A teljes program megfelelő finanszírozás mellett 5–10 év alatt valósulhatna meg. A szükséges kivitelezési forrás azonban egyelőre nem áll teljes egészében rendelkezésre.
A tervezés során elkészült a nyirádi, a kincsesbánya-rákhegyi, a várpalota-inotai és a murai vízbázisokhoz kapcsolódó fejlesztések dokumentációja. A projekt része a regionális vezetékek, víztárolók, műtárgyak és egyéb közműelemek méretezése és megtervezése is.
A korábbi műszaki ismertetők szerint az új rendszerhez mintegy 750 kilométernyi vezetékhálózat kiépítésére lehet szükség. A térség ivóvízellátása a jövőben nagyobb mértékben támaszkodhatna a nyirádi és kincsesbányai karsztvízbázisokra, valamint a Mura parti szűrésű vizére.
A fejlesztés lehetőséget teremtene a korszerűtlen, költségesen működtethető felszíni vízkivételi művek kiváltására is. A projekt egyik fő célja, hogy a balatoni településeknek a nagy nyári fogyasztás idején is megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz álljon rendelkezésükre.
A DRV a legsürgetőbb feladatnak a nyirádi vízbázishoz kapcsolódó rendszer korszerűsítését tartja. Ennek megvalósítása mai árakon önmagában megközelítőleg 300 milliárd forintba kerülhet.
A nyirádi rendszer fontos szerepet tölthet be az északi és a nyugati medence ellátásában. A tervek szerint az egyes vízbázisokat olyan regionális hálózat kötné össze, amely szükség esetén lehetővé tenné a víz átadását a különböző ellátási területek között. Ez üzemzavar, csőtörés vagy rendkívüli nyári fogyasztás esetén is növelhetné az ellátás biztonságát. A hálózat működését korszerű távfelügyeleti és irányítási rendszerek támogatnák.
A program nemcsak az ivóvízhálózatra terjed ki. Elkészült a balatonújlaki és a balatonfüredi szennyvíztisztító telep kapacitásbővítésének és rekonstrukciójának dokumentációja is.
A tervek 20 szennyvízátemelő és összesen 104 kilométernyi szennyvízvezeték felújítását tartalmazzák. A korszerűsítés csökkentheti az üzemzavarok kockázatát, javíthatja a tisztítás hatékonyságát, és segíthet alkalmazkodni a nyári időszakban jelentkező nagyobb terheléshez.
A fejlesztéshez energiahatékonysági beruházások is kapcsolódnak. Megtervezték a nyirádi, a vonyarcvashegyi és a keszthelyi megújulóenergia-termelő naperőműveket, amelyek a víziközművek energiaigényének egy részét fedezhetnék.
A DRV külön hangsúlyozta, hogy a beruházás a lakosság és a balatoni térség ivóvízellátását szolgálja, nincs köze a Balaton vízszintjéhez vagy a tó esetleges mesterséges vízpótlásához.
A felszíni vízkivételi művek kiváltása azt jelenti, hogy a jövőben kevesebb ivóvizet kellene közvetlenül a Balatonból előállítani. Ez azonban nem azonos a tóba történő vízbevezetéssel vagy a Balaton vízháztartásának szabályozásával.
A 2026. augusztus 12-én lezáruló előkészítő projekt keretében elkészültek az engedélyezési tervek, a környezeti hatástanulmányok és a műszaki dokumentációk. Ezek megléte teszi lehetővé, hogy a kivitelezés a finanszírozás biztosítása után szakaszosan elindulhasson.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: DRV (illusztráció)
A tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül befektetési tanácsnak.
