Kövesd a(z) MOL híreit, és értesítünk az új cikkekről.
Frissítve: 2026. augusztus 17.
AI összefoglalóösszefoglaló készül…
Nem hagyta annyiban a NAV elutasító döntését a MOL.
A társaság bírósághoz fordult, és 126 milliárd forintnyi korábban befizetett adót, valamint késedelmi kamatot követel vissza.
Az olajvállalat egy uniós bírósági ítéletre hivatkozik, amely szerint a magyar szén-dioxid-kvótaadó ellentétes lehet az uniós szabályokkal.
Milliárdos követeléssel fordult bírósághoz a MOL A MOL pénteken, a tőzsdei kereskedés lezárása […]
Nem hagyta annyiban a NAV elutasító döntését a MOL. A társaság bírósághoz fordult, és 126 milliárd forintnyi korábban befizetett adót, valamint késedelmi kamatot követel vissza. Az olajvállalat egy uniós bírósági ítéletre hivatkozik, amely szerint a magyar szén-dioxid-kvótaadó ellentétes lehet az uniós szabályokkal.
Óriási összeget kér vissza a MOL(MOL ↗) a NAV-tól. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Milliárdos követeléssel fordult bírósághoz a MOL
A MOL pénteken, a tőzsdei kereskedés lezárása után jelentette be, hogy keresetleveleket nyújtott be az illetékes magyar törvényszékekhez a szén-dioxid-kvótaadó ügyében. A Budapesti Értéktőzsdén megjelent rendkívüli tájékoztatás szerint a MOL-csoport összesen 126 milliárd forintban, megközelítőleg 395 millió dollárban határozta meg a perek tárgyának értékét.
A közlemény szerint:
„A MOL és a széndioxid-kvóta adóalany leányvállalatai a mai napon keresetleveleket nyújtottak be az illetékes törvényszékek felé, melyben az illetékes törvényszékeket az Adóhatóság elutasító határozatainak megsemmisítésére és az Adóhatóság új eljárásra történő felszólítására kérik. A per tárgyának értékét a MOL-Csoport a benyújtott keresetlevelekben összesen 126,0 milliárd forintban (megközelítőleg 395 millió dollár) állapította meg, amely tartalmazza a visszaigényelt adó összegét és a kapcsolódó késedelmi kamatokat is.”
Az összeg nemcsak a visszaigényelt adót, hanem az ahhoz kapcsolódó késedelmi kamatokat is tartalmazza. A 126 milliárd forint ugyanakkor egyelőre nem tekinthető biztosan befolyó bevételnek: ez a vállalat által a keresetekben megjelölt pertárgyérték.
A NAV elutasította a visszaigénylést
A MOL és a szén-dioxid-kvótaadó fizetésére kötelezett leányvállalatai 2026 áprilisában fordultak a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz. A vállalatok a Magyarországon 2023 óta hatályos adó korábban befizetett összegeinek visszatérítését kérték, a NAV azonban elutasította a kérelmeket. A társaság ezért most bíróságon támadja meg az adóhatóság határozatait. A keresetekben nem közvetlenül a 126 milliárd forint azonnali kifizetését kérik, hanem azt, hogy a törvényszékek semmisítsék meg a NAV döntéseit, és kötelezzék új eljárásra az adóhatóságot.
Uniós ítéletre hivatkozik a MOL
A jogvita alapja az Európai Unió Bíróságának április 16-án kihirdetett, C-519/24. számú ítélete. A Nitrogénművek ügyében hozott döntés szerint ellentétes lehet az uniós kibocsátáskereskedelmi irányelv céljaival az a nemzeti adó, amely semlegesíti az ingyenesen kiosztott szén-dioxid-kvóták kompenzációs hatását.
Az ingyenes kvóták célja, hogy mérsékeljék az európai ipar versenyhátrányát, és csökkentsék annak veszélyét, hogy a vállalatok lazább környezetvédelmi szabályokat alkalmazó országokba helyezzék át a termelést. Az uniós bíróság szerint egy tagállami adó nem üresítheti ki ezt a védelmi mechanizmust, és nem szüntetheti meg a kibocsátás csökkentésére ösztönző gazdasági hatást.
A visszatérítés még nem automatikus
Az uniós ítélet önmagában nem ítélt meg pénzt a MOL-nak, és nem semmisítette meg automatikusan a NAV korábbi határozatait. Az Európai Unió Bírósága az alkalmazandó uniós szabályokat értelmezte, a konkrét jogvitákról a magyar bíróságoknak kell dönteniük.
Amennyiben a törvényszékek helyt adnak a kereseteknek, a NAV-nak új eljárásban kellhet megvizsgálnia a visszaigényléseket. Ezt követően rendeződhetne, hogy jár-e visszatérítés a MOL-nak, és pontosan mekkora összegben.
Komoly tét a MOL és a befektetők számára
Egy kedvező kimenetel jelentős egyszeri pénzügyi előnyt hozhatna a vállalatnak, a per időtartama és eredménye azonban jelenleg nem ismert. A 126 milliárd forintos követelést ezért egyelőre nem lehet biztos bevételként kezelni.
A következő fontos lépés az lesz, hogyan értékelik a magyar bíróságok az uniós ítéletet, és megsemmisítik-e a NAV elutasító határozatait. A jogvita így nemcsak a MOL, hanem más, hasonló adót befizető nagyipari vállalatok számára is jelentős lehet.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
