Vajon a franciák bagettje is tovább drágul az új inflációs adatok után?
Franciaországban ismét gyorsult az áremelkedés, míg a gazdaság növekedése teljesen megtorpant.
Ráadásul a jövő évi választások közelednek, ami egyre nehezebb politikai döntéseket hoz az ország vezetésének.
Fékezett a francia gazdaság Franciaországban ismét erősödött az inflációs nyomás augusztusban, mígaz ország gazdasága a második negyedévben […]
Vajon a franciák bagettje is tovább drágul az új inflációs adatok után? Franciaországban ismét gyorsult az áremelkedés, míg a gazdaság növekedése teljesen megtorpant. Ráadásul a jövő évi választások közelednek, ami egyre nehezebb politikai döntéseket hoz az ország vezetésének.
PárizsIsmét felpörgött a drágulás Franciaországban. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Fékezett a francia gazdaság
Franciaországban ismét erősödött az inflációs nyomás augusztusban, mígaz ország gazdasága a második negyedévben egyáltalán nem tudott növekedni. A francia statisztikai hivatal, az Insee pénteken közzétett adatai szerint elsősorban az energia drágulása gyorsította az áremelkedést. A vártnál gyengébb GDP-adat ugyanakkor egyre bizonytalanabbá teszi a francia kormány egész évre vonatkozó gazdasági előrejelzését – számolt be a helyzetről a Reuters.
Ismét gyorsult a francia infláció
Az Insee előzetes számításai szerint a francia fogyasztói árak éves emelkedési üteme augusztusban 2,4 százalékra gyorsult a júliusban mért 2,1 százalékról. Havi összevetésben 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, ami szintén gyorsulást jelent a júliusi 0,6 százalékos drágulás után. Az Európai Unióban alkalmazott harmonizált módszertan alapján az éves infláció 2,7 százalék volt, szemben az előző havi 2,4 százalékkal. Az adatok arra utalnak, hogy Franciaországban ismét erősebb inflációs nyomás alakult ki, miután az év korábbi részében mérséklődött a fogyasztói árak emelkedése.
Az energiaárak hajtották a drágulást
Az infláció gyorsulásában meghatározó szerepet játszott az energia. Az energiaárak éves emelkedése a júliusi 12,6 százalékról augusztusra 16,7 százalékra ugrott. Az Insee szerint különösen az olajtermékek drágulása gyakorolt felfelé irányuló nyomást az árindexre.
Az élelmiszerek ára 1,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, miután júliusban még 1 százalékos növekedést mértek. Ez kisebb gyorsulást jelent, de az élelmiszerek drágulása közvetlenül érinti a háztartások mindennapi kiadásait. Más termékcsoportokban ezzel szemben enyhült az árnyomás. Az ipari termékek éves drágulása 0,7 százalékról 0,4 százalékra mérséklődött, míg a szolgáltatások inflációja 2,2 százalékról 2 százalékra lassult.
Lenullázódott a francia gazdasági növekedés
A francia gazdaság teljesítményéről szintén kedvezőtlen adat érkezett. Az Insee végleges számítása alapján a bruttó hazai termék nem változott 2026 második negyedévében az előző három hónaphoz képest.
Az első becslés még 0,2 százalékos negyedéves növekedést jelzett, így a lefelé módosított adat érdemi csalódást jelent. A felülvizsgálatban a gyenge mezőgazdasági termelés is szerepet játszott, amelyet a rendkívüli hőhullámok és az aszály is visszafogott. Éves összevetésben a francia gazdaság növekedési üteme 0,5 százalékra lassult az első negyedévben mért 0,9 százalékról. Franciaország ezzel továbbra is csak visszafogott gazdasági teljesítményt mutat.
A fogyasztás és az export sem volt elég
A részletes adatok alapján a háztartások fogyasztása 0,3 százalékkal nőtt, miután az első negyedévben ugyanekkora visszaesést mértek. Az export 2,9 százalékkal bővült, amit főként a repülőgépipari kivitel fellendülése támogatott. A kedvezőbb fogyasztási és exportadatok ellenére a készletek leépítése 0,7 százalékponttal csökkentette a második negyedéves GDP változását. Ez végül teljesen ellensúlyozta a gazdaságot támogató tényezőket.
Veszélybe kerülhet a kormány növekedési célja
A stagnáló második negyedév kétségessé teszi a francia kormány 2026 egészére kitűzött, 0,7 százalékos növekedési célját. Az Insee számításai alapján ennek eléréséhez a gazdaságnak a harmadik és a negyedik negyedévben egyaránt körülbelül 0,5 százalékkal kellene bővülnie.
A gyengébb gazdasági teljesítmény a költségvetési hiány csökkentését is megnehezítheti. A kormány tervei szerint a deficit a 2025-ben mért 5,1 százalékról 2026-ban a GDP 5 százalékára mérséklődne. A növekedés megtorpanása és az infláció gyorsulása együtt különösen kellemetlen helyzetet teremt: miközben a gazdaság támogatásra szorulna, az erősödő árnyomás szűkítheti a monetáris lazítás lehetőségét. Franciaország kilátásait az energiaárak, a szélsőséges időjárás és a nemzetközi kereskedelmi feszültségek is terhelik.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
