Magyarország az idei év egyik nagy kötvénypiaci nyertese lett.
A feltörekvő piacokon csak Kolumbia előzi a magyar kötvényeket teljes hozamban.
A forint erősödése, a hozamok esése és a magas kamatszint egyszerre vonzza a külföldi befektetőket, akiknek magyar forintpapír-állománya már majdnem történelmi csúcsra, 10 ezer milliárd forint fölé emelkedett.
A kereslet az aukciókon is látványos.
Egy […]
Magyarország az idei év egyik nagy kötvénypiaci nyertese lett. A feltörekvő piacokon csak Kolumbia előzi a magyar kötvényeket teljes hozamban. A forint erősödése, a hozamok esése és a magas kamatszint egyszerre vonzza a külföldi befektetőket, akiknek magyar forintpapír-állománya már majdnem történelmi csúcsra, 10 ezer milliárd forint fölé emelkedett. A kereslet az aukciókon is látványos. Egy friss ÁKK-kibocsátáson 65 milliárd forintnyi meghirdetett mennyiségre közel 470 milliárd forintnyi ajánlat érkezett.
A magyar állampapírok a feltörekvő piacok élmezőnyében. Forrás: Unsplash
Kolumbia után Magyarország hozta a legerősebb teljesítményt
A magyar állampapírpiac idei teljesítménye nemcsak hazai szemmel látványos, hanem nemzetközi összevetésben is kiemelkedik. A feltörekvő piaci kötvények hozamairól posztolt az elmúlt időben Natalia Gurushina vezető közgazdász egy összehasonlító grafikon. A GBI-EM GD index adatai azt mutatják, hogy dollárban számolva, devizafedezés nélkül Kolumbia után Magyarország hozta az egyik legerősebb teljes hozamot az év eleje óta.
Ez azt jelenti, hogy a külföldi befektetők számára a magyar forintkötvények egyszerre több oldalról is kedvezően teljesítettek. A magas kamatszint önmagában is vonzó volt, a hosszabb futamidejű papírok hozamának csökkenése árfolyamnyereséget hozott, a forint erősödése pedig tovább javította a dollárban számolt eredményt.
A rali egyébként nem egyetlen tényezőre épült. A kamat, az árfolyamnyereség és a devizahatás együtt tette a magyar forintkötvényeket az év egyik legjobban teljesítő feltörekvő piaci befektetésévé.
Kolumbia és Magyarország áll az élen
A feltörekvő piaci helyi devizás kötvények idei rangsorában Kolumbia áll az első helyen, közel 20 százalékos dollárban mért teljes hozammal. Magyarország a második helyre került, 15 százalék feletti eredménnyel. Ez azt jelenti, hogy a jókor beszálló külföldi befektetők nemcsak a kamatokból, hanem a kötvényárfolyamok emelkedéséből és a forint erősödéséből is profitálhattak.
A teljes hozam három fő elemből áll. A kamatbevételből, a kötvényárak változásából és a devizahatásból. Magyarország esetében mindhárom tényező kedvezően alakult. A hosszú hozamok csökkentek, ez felhajtotta a korábban megvett kötvények árát, miközben a forint is erősebb lett.
Történelmi csúcson a külföldiek állománya
A magyar állampapírpiac iránti keresletet jól mutatja, hogy a külföldiek forintban denominált állampapír-állománya először lépte át a 10 ezer milliárd forintos szintet. Ez az év eleji, nagyjából 6000 milliárd forint körüli állományhoz képest hatalmas növekedés.
Az MNB júniusi adatai szerint a külföldiek aránya a teljes forint állampapír-állományon belül már 25 százalék körül jár. Ez azt mutatja, hogy a magyar kötvénypiaci rali mögött nemcsak hazai szereplők állnak, hanem jelentős nemzetközi tőke is megjelent.
Az ÁKK aukcióin is látszik a roham
A kereslet az állampapír-aukciókon is látványos. A friss aukciókon az Államadósság Kezelő Központ 3, 5 és 10 éves kötvényekből összesen 65 milliárd forintnyi mennyiséget hirdetett meg, a befektetők azonban közel 470 milliárd forint értékben adtak be ajánlatot. Végül az ÁKK a tervezett összeg több mint háromszorosát, 201 milliárd forintnyi állampapírt értékesített. Ez nem elszigetelt eset. Az elmúlt hetekben többször is nyolc-tízszeres túljegyzés volt a magyar állampapír-aukciókon, vagyis a befektetők az elsődleges kibocsátásokon is erősen keresik a magyar papírokat.
Európában is erős lett a magyar példa
A hosszú magyar állampapírhozamok március vége óta jelentősen csökkentek. A tízéves magyar hozam június végére 5,1 százalék környékére süllyedt, ami több mint négyéves mélypont közelét jelenti. Ezzel a magyar hozam már a lengyel tízéves állampapír 5,3 százalék körüli szintje alatt jár, miközben a cseh tízéves hozam 4,6 százalék körül mozog. Európai összevetésben a német tízéves államkötvény hozama körülbelül 2,9 százalék, a brit tízéves állampapíré pedig 4,7 százalék.
Kolumbia nagy hozamot ad, de nagy a politikai kockázat
Kolumbiában a kötvénypiaci rali még erősebb volt. A tízéves kolumbiai államkötvény hozama június végén 11,85 százalék körül állt, miközben egy hónap alatt több mint 1,5 százalékponttal csökkent. Ez a hozamesés, a magas kamatszint és a helyi deviza mozgása együtt tette Kolumbiát az idei rangsor első helyezettjévé.
A befektetők ugyanakkor nem kockázatmentes történetet áraznak. Kolumbiában a piac az ortodoxabb gazdaságpolitika lehetőségére reagált kedvezően, de az elnökválasztás eredménye szoros volt, a kongresszus pedig megosztott, ezért kérdés, mennyi valósulhat meg a reformokból.
Az amerikai hozamok adják a globális mércét
A magyar és kolumbiai kötvénypiaci ralit az amerikai hozamkörnyezet felől is érdemes nézni. Az Egyesült Államok tízéves állampapírhozama június végén 4,4 százalék körül állt. Ez a globális kötvénypiac egyik legfontosabb irányadó szintje, mert ehhez mérik a befektetők a kockázatosabb piacok többlethozamát.
Ha az amerikai hozamok emelkednek, az nyomást helyezhet a feltörekvő piaci kötvényekre is. Ha viszont a dollár gyengül és a Fed kamatpályája lazábbnak tűnik, az tovább támogathatja a helyi devizás állampapírokat.
Látványos rali után nőtt a korrekció kockázata
A magyar állampapírok idei teljesítménye kiemelkedő, de a gyors rali után a piac sérülékenyebbé is vált. A forintpozíciók egyre zsúfoltabbak lehetnek, a hozamok sokat estek, ezért egy kedvezőtlen globális fordulat korrekciót hozhat.
Egyelőre azonban a számok egyértelműek. A magyar állampapírok a feltörekvő piacok egyik legsikeresebb idei befektetésévé váltak. A magas kamat, a forinterősödés, a hozamcsökkenés és a külföldi tőke együtt olyan kötvénypiaci sztorit hozott létre, amelyet már a nemzetközi piacokon is figyelnek.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
