Az Ecofin jóváhagyta Magyarország középtávú költségvetési tervét. A túlzottdeficit-eljárás lezárásához Magyarországnak 2026-ig vissza kell szorítania a költségvetési hiányt. A cél továbbra is a gazdasági stabilitás és a stratégiai reformok megvalósítása.

Az uniós döntés háttere

Az Európai Unió illetékes tanácsa elfogadta Magyarország középtávú költségvetési-strukturális tervét, meghatározva annak nettó kiadási pályáját. Az uniós gazdaságirányítási keretrendszer szerint minden tagállamnak 4-5 évre szóló tervet kell készítenie, amely biztosítja az államadósság csökkenő trendjét és az államháztartási hiány 3 százalékos referenciaérték alatti tartását - jelentette meg a hivatalos közleményt a szervezet.

A magyar költségvetési pálya főbb elemei

Az uniós pénzügyminisztereket tömörítő Ecofin tanács javaslata szerint Magyarországnak 2026-ig meg kell szüntetnie a túlzott költségvetési hiányt. A túlzottdeficit-eljárás keretében a következő években az alábbi kiadási növekedési határértékek érvényesek:
  • 2025-ben a nettó kiadások nominális növekedése nem haladhatja meg a 4,3 százalékot,
  • 2026-ban pedig a 4 százalékot.
Ezek az intézkedések összhangban vannak Magyarország középtávú pénzügyi céljaival, amelyek a gazdasági stabilitás biztosítására és a strukturális reformok előmozdítására irányulnak.

Az Ecofin egyetért a gazdaságpolitikai prioritásokkal

A magyar terv kiemelten kezeli:
  • a családok támogatását,
  • a nyugdíjak értékállóságának biztosítását,
  • a rezsicsökkentés fenntartását,
  • a honvédelmi képességek erősítését.
Emellett az államadósság-kezelés stratégiai célja a külső kitettség mérséklése, az alacsony devizaarány fenntartása és az adósság hátralévő futamidejének növelése. Magyarország legalább fél évente jelentést készít az ajánlások végrehajtásáról, biztosítva a költségvetési fegyelem fenntartását és a gazdasági növekedés támogatását. A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Címlapkép forrása: Shutterstock
Cikkbe ágyazott natív hirdetés · 640×250