Jövő héten kulcsfontosságú gazdasági adatok érkeznek. A KSH közzéteszi az infláció, az ipari termelés, a kiskereskedelmi forgalom és az államháztartás legfrissebb számait. Ezek a mutatók döntő képet adnak arról merre tart a magyar gazdaság az év utolsó hónapjaiban.
A jövő hét mozgalmas lesz a gazdasági statisztikák szempontjából. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) több, a gazdasági kilátásokat alapjaiban befolyásoló adatot tesz közzé. Hétfőn érkeznek a kiskereskedelmi forgalom augusztusi adatai, kedden az ipari termelés első becslését publikálják, míg szerdán a szeptemberi inflációs adat és az államháztartási hiány alakulása válik ismertté.
Augusztusban mérsékelt növekedést mutatott a kiskereskedelem
A KSH hétfőn teszi közzé a kiskereskedelmi bolthálózat forgalmának augusztusi adatait. Az év első hét hónapjában a kiskereskedelem volumene 2,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát a naptárhatásoktól megtisztítva.
Az adatok szerint az élelmiszer- és vegyesboltok forgalma 2,8 százalékkal, a nem élelmiszer-jellegű termékeké 4,2 százalékkal növekedett. Az üzemanyag kiskereskedelemben pedig 0,5 százalékos emelkedés tapasztalható.
Júliusban a forgalom mind nyersen, mind kiigazított adatok szerint 1,7 százalékos éves bővülést mutatott. Az infláció lassulásával párhuzamosan a háztartások vásárlóereje fokozatosan javul, ami kedvezően hathat a fogyasztói keresletre az év második felében.
Ipar adatai szerint még mindig gyenge teljesítmény, de stabilizálódás jelei látszanak
Kedden az ipari termelés augusztusi becslése lát napvilágot. Júliusban az ipari kibocsátás volumene 1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától, miközben január és július között 3,5 százalékos csökkenést regisztrált a KSH.
A visszaesés mögött elsősorban a járműipari és elektronikai szektor gyengélkedése, valamint a nemzetközi kereslet lanyhulása áll. Elemzők szerint ugyanakkor a német gazdaság várható élénkülése és a magyar ipar újrainduló beruházásai már az ősz folyamán mérsékelhetik a negatív trendet.
Szeptemberi inflációban 4 százalék közelében maradt az áremelkedés
A legnagyobb figyelem a szeptemberi inflációs adat közzétételét övezi, amelyet a KSH szerdán publikál. Augusztusban a fogyasztói árak 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, míg havi alapon nem változtak.
Szakértők arra számítanak, hogy szeptemberben az infláció 4 százalék alá is süllyedhetett, részben a bázishatásnak és a mérséklődő élelmiszeráraknak köszönhetően. Az év végére az éves átlagos infláció 4,2–4,4 százalék körül alakulhat, ami a Magyar Nemzeti Bank kamatpályája szempontjából is kulcsfontosságú.
Államháztartásnál időarányosan kedvezőbb a hiány, de továbbra is feszes költségvetés
Szerdán a KSH az államháztartás szeptember végi helyzetéről is gyorstájékoztatót ad ki. Augusztus végéig a központi alrendszer hiánya 3025,5 milliárd forint volt, ami az éves előirányzat 63,4 százalékát teszi ki – vagyis időarányosan kedvezőbb a teljesülés, mint a tervezett 66,6 százalék.
A központi költségvetés hiánya: 3012,7 milliárd Ft, az elkülönített állami pénzalapok egyenlege pedig 109,8 milliárd Ft. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 122,6 milliárd Ft.
A bevételi oldalon a fogyasztáshoz kapcsolódó adók, például az áfa és jövedéki adók mintegy 10 százalékkal emelkedtek éves szinten, ami a belső kereslet fokozatos helyreállását tükrözi.
Milyen képet mutat a gazdasági helyzet?
A jövő héten publikált adatok együttesen adhatnak képet arról, hogy a magyar gazdaság valóban kilábalt-e a tavalyi technikai recesszióból, illetve hogy a költségvetési pálya és az inflációs trend mennyire támogatja a 2025-ös növekedési célokat.
A befektetők és elemzők egyaránt nagy érdeklődéssel várják a statisztikai hivatal közleményeit, hiszen azok alapvetően befolyásolhatják a forint árfolyamát, a kamatvárakozásokat és a kormányzati gazdaságpolitikai döntéseket az utolsó negyedévben.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Shutterstock
