Gyorsulhat a magyar gazdaság növekedése a következő két évben, de az OECD szerint a kedvezőbb kilátások önmagukban nem elegendők a tartós felzárkózáshoz.
A szervezet átfogó reformokat sürget az államháztartás, a kkv-k versenyképessége, a foglalkoztatás és a klímaalkalmazkodás területén.
Gyorsulhat a magyar gazdaság, de több területen reformokra van szükség Kedvezőbb növekedési pályára állhat a magyar gazdaság […]
Gyorsulhat a magyar gazdaság növekedése a következő két évben, de az OECD szerint a kedvezőbb kilátások önmagukban nem elegendők a tartós felzárkózáshoz. A szervezet átfogó reformokat sürget az államháztartás, a kkv-k versenyképessége, a foglalkoztatás és a klímaalkalmazkodás területén.
Magyarország közelebb került az OECD életszínvonalához, de maradtak kihívások. Forrás: Unsplash
Gyorsulhat a magyar gazdaság, de több területen reformokra van szükség
Kedvezőbb növekedési pályára állhat a magyar gazdaság a következő két évben az OECD friss országjelentése szerint. A háztartások erőteljes fogyasztása támogathatja a bővülést, a hosszabb távú fejlődéshez azonban az államháztartás megerősítésére, a termelékenység javítására és a munkaerőpiaci tartalékok jobb kihasználására is szükség lehet – olvasható az OECD sajtóközleménye a magyar gazdaságról.
Gyorsulhat a magyar gazdaság növekedése
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előrejelzése szerint a magyar GDP a 2025-ben elért 0,5 százalékos növekedés után 2026-ban 1,9 százalékkal, 2027-ben pedig 2,2 százalékkal bővülhet. A gazdaság fő hajtóereje a lakossági fogyasztás lehet, amelyet a reálbérek emelkedése és a háztartások költése támogathat.
Az OECD 2026-ra 5,3 százalékos, 2027-re pedig 3,8 százalékos fogyasztásnövekedést vár. A beruházások a korábbi visszaesés után 2026-ban 1,1 százalékkal, egy évvel később már 3,7 százalékkal növekedhetnek. Az export teljesítménye ugyanakkor rövid távon visszafogott maradhat, mielőtt 2027-ben ismét növekedésnek indulna.
Az infláció ismét mérsékelten emelkedhet
A jelentés alapján az éves infláció 2026-ban 1,9 százalékra lassulhat, 2027-ben azonban 2,7 százalékra gyorsulhat. Az áremelkedés újbóli erősödését elsősorban a továbbra is jelentős bérnövekedés támogathatja.
Az OECD szerint az alapfolyamatokat jelző maginfláció már mérséklődött, a bérek növekedési üteme azonban továbbra is magas. A szervezet ezért óvatos monetáris környezetet tart indokoltnak annak érdekében, hogy az infláció tartósan a jegybanki cél közelében maradjon.
Több költségvetési mozgástérre lehet szükség
A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy Magyarországnak fel kell készülnie a népesség öregedéséhez és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kiadások emelkedésére. Az OECD számításai szerint 2070-ig a GDP mintegy 8 százalékának megfelelő további költségvetési mozgástérre lehet szükség az államadósság fenntarthatóságának megőrzéséhez.
A szervezet a közkiadások hatékonyságának javítását, a nyugdíjrendszer hosszú távú életképességének erősítését és az adóalap szélesítését javasolja. Az OECD szerint a kevésbé hatékony adókedvezmények felülvizsgálata, a beruházások költség-haszon elemzése és a közbeszerzések hatékonyabb működése egyaránt javíthatná az államháztartás helyzetét.
A magyar kkv-k termelékenységét is növelni kell
A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása fontos szerepet kaphat a hosszú távú gazdasági növekedésben. Az OECD szerint a magyar kkv-k jellemzően kisebbek, és a nagyvállalatokhoz képest alacsonyabb termelékenységgel működnek. Részesedésük a gazdaság által előállított hozzáadott értékből körülbelül 54 százalék.
A fejlődést kiszámíthatóbb szabályozás, a vállalkozásalapítás és a vállalati átszervezések egyszerűsítése, valamint a finanszírozási lehetőségek javítása támogathatná. A szervezet célzottabb, innovációhoz és kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó támogatásokat, továbbá több felnőttképzési beruházást is szükségesnek tart.
Ezek az intézkedések elősegíthetik, hogy a kisebb magyar vállalkozások szorosabban kapcsolódjanak a nemzetközi beszállítói hálózatokhoz, és nagyobb arányban részesüljenek a külföldi működőtőke-befektetések gazdasági előnyeiből.
A nők és a fiatalok foglalkoztatása is kulcskérdés
Az aktív korú lakosság létszámának csökkenése miatt az OECD szerint tovább kell növelni a munkaerőpiaci részvételt, különösen a nők körében. Ezt a kisgyermekellátás, valamint az idősek és tartós ápolásra szorulók ellátási lehetőségeinek bővítése segíthetné.
A jelentés azt is javasolja, hogy a gyermekvállaláshoz kapcsolódó szabadságok tényleges időtartama közelítsen a nemzetközi gyakorlathoz, miközben az apák szerepvállalása is erősödjön. Magyarországon a három év alatti gyermekek közel 80 százaléka nem vesz részt intézményes kisgyermekellátásban, ami több térségben megnehezítheti a munkába való visszatérést.
A fiatalok munkaerőpiaci kilátásait az oktatás fejlesztése javíthatná. Az OECD a hátrányos helyzetű iskolákban kisebb osztálylétszámokat, kiegészítő korrepetálást és a felsőoktatásban részt vevők arányának növelését tartja fontosnak.
Az árvizek és aszályok gazdasági kockázatot jelentenek
Magyarország az OECD szerint különösen kitett az árvizeknek, az aszályoknak és a szélsőséges hőmérsékleteknek. Az éghajlatváltozással összefüggő károk éves átlagos költsége az elmúlt évtizedben meghaladta a GDP 0,1 százalékát, miközben a magas kockázatú ingatlanok biztosítási védelme továbbra is korlátozott.
A szervezet a biztosítási fedezet növelését, a területhasználati szabályok szigorú betartását és a helyi kockázatfelmérések rendszeres frissítését javasolja. Emellett olyan ösztönzőkre lehet szükség, amelyek a vállalatokat és a háztartásokat is az éghajlati alkalmazkodást szolgáló beruházásokra késztetik.
Javuló kilátások, hosszabb távú feladatokkal
Az OECD összességében elismeri, hogy Magyarország jelentős előrelépést ért el az OECD-országok átlagos életszínvonalához való felzárkózásban. A növekedés gyorsulása kedvező jel lehet, a tartós fejlődéshez azonban a termelékenység emelésére, stabilabb államháztartásra, szélesebb munkaerőpiaci részvételre és az éghajlati kockázatokkal szembeni ellenálló képesség javítására is szükség lehet.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
