Márciusban végre erőre kapott a magyar ipar. Nőtt a termelés, javult az export, és a friss rendelések is biztató képet mutatnak. A KSH adatai szerint több fontos ágazat, köztük a járműgyártás, az elektronikai ipar és az élelmiszeripar is hozzájárult a bővüléshez.
Erős hónapot zárt a magyar ipar. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Megmozdult a magyar ipar, márciusban erős adat érkezett a KSH-tól
Márciusban érezhetően javult a magyar ipar teljesítménye. A Központi Statisztikai Hivatal második becslése megerősítette, hogy az ipari termelés volumene 6,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, míg munkanaphatástól megtisztítva 3,7 százalékos bővülést mértek. A havi összevetés is kedvező képet mutatott: a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 3,1 százalékkal haladta meg a februári szintet –jelent meg a friss statisztikai adat a KSH oldalán.
Az export és a belföldi értékesítés is emelkedett
A márciusi adatokat nemcsak az éves összevetésben látható növekedés tette kedvezővé, hanem az is, hogy az ipar több fontos értékesítési irányban is javulást mutatott. Az ipari export volumene 3,2 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A feldolgozóipari exportértékesítésben meghatározó járműgyártás kivitele 3,8 százalékkal, míg a számítógép, elektronikai és optikai termékek exportja 2,0 százalékkal emelkedett.
A belső piac is élénkebb képet mutatott. Az ipar belföldi értékesítése 3,2 százalékkal, a feldolgozóiparé pedig 6,9 százalékkal nőtt éves alapon. Ez azért fontos jelzés, mert az elmúlt időszakban a hazai kereslet több ágazatban is visszafogottabban alakult, márciusban azonban már több területen is látszott az élénkülés.
A feldolgozóipar húzta felfelé a teljes ipari teljesítményt
Az iparon belül továbbra is a feldolgozóipar szerepe a meghatározó, amely az ipari termelés 95 százalékát adja. Márciusban a feldolgozóipari termelés 7,0 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A kisebb súlyú bányászat 7,5 százalékos növekedést ért el, míg az energiaipar teljesítménye 2,3 százalékkal emelkedett.
A feldolgozóiparon belül a járműgyártás továbbra is kulcsszereplő. Az ágazat a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviseli, volumene pedig 3,7 százalékkal nőtt éves alapon. A közúti gépjárművek gyártása 5,6 százalékkal emelkedett, miközben a járműalkatrészek gyártása szerényebb, 0,4 százalékos bővülést mutatott.
Nagyot ugrott az elektronikai ipar
A márciusi ipari adat egyik legerősebb pontja a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása volt. Ez az alág 22 százalékkal bővült, ami a feldolgozóipari alágak között a legnagyobb növekedésnek számított. A számítógép és perifériás egységek gyártása különösen erős teljesítményt mutatott, 69 százalékos emelkedéssel.
A kép ugyanakkor nem volt teljesen egységes, mivel az elektronikai alkatrészek és áramköri kártyák gyártása 9,2 százalékkal visszaesett. Ez arra utal, hogy az elektronikai iparon belül is jelentős különbségek alakultak ki az egyes termékcsoportok között.
Az akkumulátorgyártás és az élelmiszeripar is erősödött
A villamos berendezések gyártása 11,4 százalékkal haladta meg az előző év márciusi szintjét. Ezen belül az akkumulátorok és szárazelemek gyártása 34 százalékkal bővült, míg a villamos motorok, áramfejlesztők, elosztó- és szabályozókészülékek gyártása 13,6 százalékkal nőtt.
Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása szintén kedvezően alakult, 9,2 százalékos éves növekedéssel. A bővülést mind a külpiaci, mind a hazai eladások támogatták. A legnagyobb súlyú terület, a húsfeldolgozás és húskészítménygyártás 9,7 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi teljesítményt.
Régiós különbségek is látszanak az iparban
A KSH adatai szerint az ipari termelés hat régióban nőtt, kettőben viszont csökkent az előző év azonos időszakához képest. A legerősebb növekedést Észak-Alföldön mérték, ahol 25 százalékos volumenbővülést regisztráltak. Ezzel szemben Dél-Alföldön jelentősebb, 6,2 százalékos visszaesést mutattak az adatok.
A rendelésállomány biztató jelzést adhat a következő hónapokra
A márciusi adatok egyik fontos eleme, hogy a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 11,6 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 18,1 százalékkal, az új exportrendelések 10,6 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány március végén 26 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
Ez arra utal, hogy a márciusi ipari élénkülés nem kizárólag egyszeri kiugrás lehet, bár az ágazati különbségek továbbra is jelentősek. Az első negyedév egészében az ipari termelés 1,0 százalékkal nőtt, miközben a külpiaci értékesítés 1,5 százalékkal emelkedett, a hazai értékesítés viszont 2,5 százalékkal csökkent.
Nem minden ágazat állt talpra
Bár a márciusi adat összességében kedvező, az első negyedéves kép továbbra is vegyes. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül hétben visszaesett a termelés. A legnagyobb csökkenést a kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás területén mérték, ahol 25 százalékos visszaesés történt. A legnagyobb feldolgozóipari alág, a járműgyártás kibocsátása az első negyedév egészében még 0,5 százalékkal mérséklődött.
A márciusi számok így egyértelmű javulást jeleznek, de a magyar ipar teljes kilábalása még nem tekinthető lezárt folyamatnak. Az erős rendelésállomány, az elektronikai ipar bővülése és a járműgyártás márciusi növekedése ugyanakkor kedvezőbb alapot adhat a következő hónapok teljesítményéhez.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció) 
