Mekkora gázkincset rejtett eddig az iráni föld mélye?
Teherán több mint 212 milliárd köbméteres új mező felfedezését jelentette be, amelyből mintegy 161 milliárd köbméter földgáz lehet kitermelhető.
A hatalmas energiatartalék azonban éppen akkor került elő, amikor a háborús károk miatt több mint harmadával zuhant vissza Irán gáztermelése.
A föld mélyéről jöhet segítség Iránnak, óriási gázmezőt […]
Mekkora gázkincset rejtett eddig az iráni föld mélye? Teherán több mint 212 milliárd köbméteres új mező felfedezését jelentette be, amelyből mintegy 161 milliárd köbméter földgáz lehet kitermelhető. A hatalmas energiatartalék azonban éppen akkor került elő, amikor a háborús károk miatt több mint harmadával zuhant vissza Irán gáztermelése.
gáz Parsz mező-IránA megsérült Parsz gázmező mellett indul az új kitermelés. Forrás: YouTube (illusztráció)
A föld mélyéről jöhet segítség Iránnak, óriási gázmezőt fedeztek fel
Jelentős gázmezőt fedezett fel Irán az ország déli részén, miközben a háborús károk miatt az energiatermelés helyreállításáért küzd. A Fársz tartományban talált mező több mint 212 milliárd köbméter földgázt tartalmazhat, amelyből a hivatalos becslés szerint mintegy 161 milliárd köbméter termelhető ki gazdaságosan – számolt be a hírről több portál mellett a Reuters.
Több mint 212 milliárd köbméter gázt találtak
Mohszen Paknedzsad iráni olajipari miniszter vasárnap jelentette be, hogy az új mező teljes készlete meghaladja a 7,5 billió köblábat, vagyis a 212 milliárd köbmétert.
A készlet és a ténylegesen kitermelhető mennyiség azonban nem azonos. A földtani adottságok, a nyomásviszonyok, az alkalmazott technológia és a fejlesztés költségei miatt a föld alatt található gáz egy része nem hozható felszínre gazdaságosan. Az első becslések szerint a mezőből 5,7 billió köbláb, azaz körülbelül 161 milliárd köbméter gáz termelhető ki. Ez a teljes készlet mintegy 76 százaléka. Paknedzsad szerint a kitermelhető mennyiség nagyjából 15 évnyi termelésnek felel meg a világ legnagyobb gázmezőjének számító, Irán és Katar által közösen hasznosított South Pars egyetlen fejlesztési szakaszán.
Az édesgáz olcsóbban dolgozható fel
A mező további előnye, hogy úgynevezett édesgázt tartalmaz. Ez olyan földgáz, amelyben nincs, vagy csak nagyon kis mennyiségben található kén-hidrogén. A savanyú gáztól eltérően az édesgáz kevesebb tisztítást igényel, ezért feldolgozása egyszerűbb és általában olcsóbb. Kevesebb speciális, korrózióálló berendezésre lehet szükség, miközben a környezetvédelmi és munkabiztonsági kockázatok is könnyebben kezelhetők. Az új mező gázkondenzátumot is tartalmaz. Az iráni miniszter szerint ennek értéke több tízmilliárd dollár lehet, a részletes kitermelési tervet azonban egyelőre nem ismertették.
Irán hatalmas készletekkel rendelkezik, mégis ellátási gondokkal küzd
Irán a világ második legnagyobb bizonyított földgázkészletével rendelkezik Oroszország után. A hatalmas vagyon ellenére nem vált a Katarhoz vagy Oroszországhoz hasonló globális gázexportőrré. Az amerikai Energiaügyi Információs Hivatal szerint az iráni termelés túlnyomó részét belföldön használják fel. A gáz fontos szerepet játszik az áramtermelésben, a lakossági fűtésben és az ipar energiaellátásában, miközben a támogatott árak erősítik a fogyasztást.
A nemzetközi szankciók korlátozták a modern technológiák és a külföldi tőke elérését. További problémát okoz az elavult infrastruktúra, a gázégetés és a téli keresleti csúcs, amikor rendszeresen hiány alakulhat ki. A mostani felfedezés ezért hosszabb távon csökkentheti a belföldi kínálati hiányt, de önmagában nem oldja meg az infrastruktúra és a beruházások problémáit.
Harmadával esett vissza a földgáztermelés
A február végén kezdődött iráni konfliktus súlyos károkat okozott az ország energiainfrastruktúrájában. Az amerikai és izraeli légicsapások termelő-, feldolgozó- és szállítási létesítményeket is megrongáltak. A háború előtt Irán saját adatai szerint naponta mintegy 650 millió köbméter földgázt termelt. A konfliktus kezdete óta a napi teljesítmény körülbelül 230 millió köbméterrel csökkent, ami több mint 35 százalékos visszaesést jelent.
Ez alapján a jelenlegi termelés megközelítőleg napi 420 millió köbméter lehet. Egy magas rangú iráni tisztségviselő júliusban azt közölte, hogy a következő hónapokban napi 100 millió köbméternyi kapacitást állíthatnak helyre. A termelés még ebben az esetben is mintegy 20 százalékkal maradna el a háború előtti szinttől.
A felfedezés még nem jelent gyors kitermelést
Egy új mező bejelentése és a kereskedelmi termelés megkezdése között rendszerint több év telik el. További kutatófúrásokra, részletes készletbecslésre, kutakra, feldolgozóüzemekre és csővezetékekre van szükség.
A fejlesztést a háborús kockázatok, a szankciók, a finanszírozás hiánya és a sérült infrastruktúra helyreállítása is lassíthatja. Iránnak először a már működő kapacitások helyreállítására kell összpontosítania, miközben az új mező kiépítése külön forrásokat igényel.
A 161 milliárd köbméteres kitermelhető készlet az Irán által közölt, háború előtti termelési ütem mellett az ország teljes földgáztermelésének körülbelül nyolc hónapjára lenne elegendő. A mező tehát jelentős, de Irán óriási gázvagyonához és fogyasztásához viszonyítva nem változtatja meg egyik napról a másikra az energiapiaci helyzetet.
Az export növelése hosszabb távú lehetőség
Ha Irán stabilizálja termelését és kiépíti az új mező infrastruktúráját, a felfedezés javíthatja a belföldi ellátást, és később több gáz exportját is lehetővé teheti. A nemzetközi piacra jutáshoz azonban új csővezetékekre vagy cseppfolyósított földgázt előállító LNG-kapacitásra lenne szükség. Ezek megvalósítását jelenleg a szankciók és a geopolitikai helyzet erősen korlátozzák. Az új felfedezés így elsősorban hosszú távú stratégiai tartalékot jelent Teherán számára. Rövid távon sokkal fontosabb kérdés, hogy Irán milyen gyorsan tudja helyreállítani a háborúban elveszített napi 230 millió köbméteres termelést.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
