Ezek a díjak az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan emelkedtek és 2009-ben a teljes díjvolumen még csak kevesebb mint 30 milliárd dollár volt. 2023-ban már 100,8 milliárd és 2024-ben pedig 111,2 milliárd dollárra nőtt – az NRF adatai szerint.
A kereskedők szerint a díjak emelkedése versenytorzító hatású. A vállalkozások nem tudják az olcsóbb fizetési módok felé terelni a vásárlókat anélkül, hogy elveszítenék ügyfeleik jelentős részét.
„Nem mondhatod hirtelen a kártyás ügyfeleid több mint 80%-ának, hogy nem fogadod el a kártyájukat” – fogalmazott Stephanie Martz, az NRF jogtanácsosa.
A megállapodásban díjcsökkentés és nagyobb rugalmasság
A friss megállapodás értelmében a Visa és a Mastercard vállalta, hogy öt éven keresztül 0,1 százalékponttal csökkenti a jelenlegi 2–2,5 százalékos fizetési díjakat. A szokásos fogyasztói díjakat nyolc évre 1,25 százalékban korlátozza. Ez egyébként több mint 25 százalékos csökkenés. Továbbá lehetővé teszi, hogy a kereskedők akár 3 százalékos felárat számítsanak fel a kártyás fizetések esetén. Ezen felül nagyobb szabadságot kapjanak abban, hogy milyen típusú kártyákat fogadnak el. Például különválaszthatják a jutalmazó, prémium és kereskedelmi kártyákat.
A megállapodás pénzügyi értékét két közgazdász, köztük a Nobel-díjas Joseph Stiglitz becsülte, akik szerint a változások 2031-ig több mint 200 milliárd dolláros megtakarítást jelenthetnek a kereskedőknek.
Visa és Mastercard nyitottak a változásra
A Reuters szerint mindkét vállalat hangsúlyozta, hogy a megállapodás nem jelenti a szabálytalanság beismerését. A cél, hogy „lezárják a múlt vitáit és új alapokra helyezzék a kereskedői kapcsolatokat”.
A Visa közleménye szerint az egyezség „minden méretű kereskedő számára könnyebbséget, nagyobb rugalmasságot és átláthatóságot” biztosít.
A Mastercard hozzátette, hogy különösen a kisvállalkozások profitálhatnak az alacsonyabb díjakból és a kevésbé bonyolult szabályrendszerből.
A megállapodás hírére a Visa (ticker: V.N) és a Mastercard (ticker: MA.N) részvényeinek árfolyama alig mozdult. Ez arra utal, hogy a piac előre beárazta a megállapodás lehetőségét.
Miért utasította el korábban a bíróság a kisebb egyezséget?
A korábbi, 30 milliárd dolláros megállapodást a bíróság azért vetette el, mert csak 0,07 százalékpontos díjcsökkentést tartalmazott, és a bíró szerint az ebből származó évi 6 milliárd dolláros megtakarítás „csekély” lett volna a kereskedők terheihez képest.
A mostani, 38 milliárd dolláros egyezség tágabb keretek között és hosszabb távra biztosít csökkentést, ami növeli az esélyét annak, hogy a bíróság ezúttal jóváhagyja.
Új korszak jöhet a kártyás fizetések piacán?
Ha a bíróság elfogadja az egyezséget, az történelmi precedenst teremthet az amerikai fizetési iparágban.
A kereskedőknek nagyobb mozgásterük lesz a kártyás fizetések ára felett, a vásárlók pedig valószínűleg stabilabb díjstruktúrával és átláthatóbb költségekkel találkoznak majd.
A megállapodás ugyanakkor nem zárja le a vitát véglegesen – több kereskedői szövetség már most jelezte, hogy további jogi lépéseket fontolgat, ha a díjstruktúra a gyakorlatban nem hoz érdemi könnyítést.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
