A rekord hosszú konjunktúra lehetővé tette, hogy a munkabérek az alsóbb osztályok számára is növekedésnek induljanak reálértéket is figyelembe véve. Ezen változások még elnökségének első két évében történtek, de az átlagbér emelkedése 2019-ben rekord magas volt 1985 óta. Bár az adócsökkentések a társadalom felső 10 százalékát segítették leginkább, abból minden osztály profitálhatott némileg, hisz a növekvő adózás utáni nyereségek hatására a tőkepiacokon is nagy emelkedések voltak megfigyelhetők. Pozitív döntésnek bizonyult Jerome Powell kinevezése a FED élére, aki az infláció elszállástól való feszültség enyhítése helyett a további növekedésre fókuszált.

Makrogazdasági kitekintés
A bruttó hazai össztermék mozgása egészen 2020-ig megnyugtató ütemben haladt felfelé, azonban a koronavírus járvány végett vetett ennek a ciklusnak. Ennek ellenére figyelemre méltó, hogy míg tavasszal 10 százalékot megközelítő visszaesést vártak 2020-ra, mostanra 3,5 százalékra becsülik a visszaesést. Ehhez nagyban hozzájárultak a fiskális és monetáris politikai intézkedések, melyekhez valóban köze volt az elnöknek. Trump hiúságát mi sem firtatja jobban, mint azon kérése, hogy az évi 75 ezer dollár alatt kereső amerikai polgároknak adott 1200 dolláros csekkekre illesszék rá a szignóját. A folyamat során nem csak a lakossághoz juttattak vissza nem térítendő támogatásokat, hanem a gazdaság minden szegmenséhez, kezdve a kisvállalatoktól egészen az önkormányzatokig. Az intézkedés mellékhatása az állam megugró GDP arányos eladósodási rátája volt, mely 2020 első és második negyedéve között 25,9 százalékkal emelkedett, majd a harmadik negyedévre 4,2 százalékot csökkent. Az államadóság jelenlegi szintje miatt néhány közgazdász aggodalmát fejezte ki, de a többség egyetért abban, hogy a modern monetáris és fiskális politika elméletében nincs akadálya a kiugró értékeknek. Ezt az is bizonyítja, hogy a 2008-as válságot követő 6 év során Obama elnökségének háromnegyede alatt 59 százalékkal emelkedett ugyan ez a mérték.

A növekvő államadóság mellett érdekes megfigyelni, hogy Trump elnöksége alatt a Jerome Powell által vezetett FED teljes eszközállománya egészen a koronavírus járvány kitöréséig csökkeni tudott. Az ekkor bekövetkezett 73 százalékos emelkedés azonban példa nélküli pénzkibocsátást jelentett, melynek a tankönyvi eredménye magas infláció lett volna, melyet az elemzők azonban egyelőre konszolidáltnak tartanak a jövőre nézve is. Ezen monetáris intézkedések lehetővé tették az alacsony kamatok mellett a gazdaság gyors helyreállását és a tőkepiacok emelkedésében is közrejátszottak. Az eszközvásárlási programok során kötvényeket és hiteleket vásárolt fel a FED, ezzel teret adva az újabb növekedési hitelek és kötvények kibocsátásának. Az alacsony kamatszintek mellett a folyamat eredménye, hogy a tőke a kockázatosabb befektetések irányába mozdult el, hisz a kockázatmentes hozam mértéke rekord alacsony szintre esett.




