India és Brazília megállapodást írt alá a kritikus ásványkincsek és ritkaföldfémek területén, hogy erősítsék együttműködésüket a stratégiai nyersanyagok kitermelésében és feldolgozásában. A felek célja a kétoldalú kereskedelem 20 milliárd dollár fölé emelése öt éven belül, valamint a beruházások bővítése a megújuló energia és a védelmi ipar terén.
Stratégiai nyersanyag-szövetséget kötött India és Brazília. Forrás: YouTube
Kritikus ásványkincsekre szövetséget köt India és Brazília, új globális nyersanyag-tengely formálódik?
Stratégiai jelentőségű megállapodást írt alá Újdelhiben India és Brazília vezetése a kritikus ásványkincsek és a ritkaföldfémek területén. A Narendra Modi és Luiz Inacio Lula da Silva által tető alá hozott egyezség nemcsak a kétoldalú kereskedelmet pörgetheti fel 20 milliárd dollár fölé, hanem a globális ellátási láncok átrendeződésére is hatással lehet – számolt be a nagyszabású megállapodás aláírásáról a Reuters.
Stratégiai megállapodás Újdelhiben
Narendra Modi indiai miniszterelnök és Luiz Inacio Lula de Silva brazil elnök szombaton írta alá azt a szerződést, amely a kritikus ásványkincsek és a ritkaföldfémek területén mélyíti el az együttműködést.
Modi a megállapodást kulcsfontosságú lépésnek nevezte a globális ellátási láncok megerősítése felé. Kiemelte, hogy Brazília India legnagyobb latin-amerikai kereskedelmi partnere, és a cél az, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom az elkövetkező öt évben meghaladja a 20 milliárd dollárt.A felek nemcsak a nyersanyag-szektorban, hanem a védelmi együttműködésben is szorosabb kapcsolatokra készülnek.
Miért kritikusak ezek az ásványkincsek?
A „kritikus ásványkincs” kifejezés nem túlzás. Ezek az anyagok elengedhetetlenek az elektromos járművek akkumulátoraihoz, a napelemekhez és energiatároló rendszerekhez, okostelefonokhoz és csúcstechnológiás elektronikai eszközökhöz. De a repülőgép-hajtóművekhez és az irányított rakétákhoz és védelmi rendszerekhez is nélkülözhetetlenek. Brazília pedig a világ második legnagyobb készleteivel rendelkezik több ilyen alapanyagból. India pedig a világ harmadik legnagyobb ritkaföldfém-tartalékával bír. Ez a kombináció önmagában geopolitikai tényező.
Új erőközpont a nyersanyagpiacon?
A globális kritikus ásványkincs-piacot az elmúlt években erős függőség jellemezte néhány domináns szereplőtől. India és Brazília most egy alternatív, dél-déli együttműködésen alapuló tengelyt próbál kialakítani.
Lula hangsúlyozta: a megállapodás több beruházást irányoz elő a kritikus ásványkincsek kitermelésében és feldolgozásában, valamint a megújuló energia területén. Ez nemcsak nyersanyag-exportot jelenthet, hanem magasabb hozzáadott értékű ipari együttműködést is. India számára ez stratégiai diverzifikációt jelenthet az energiaátmenet és az ipari fejlesztések finanszírozásában. Brazília pedig stabil, gyorsan növekvő piacot nyer a világ legnépesebb országában.
A 20 milliárd dolláros cél mennyire reális?
A két ország célja, hogy öt éven belül 20 milliárd dollár fölé emelje a kereskedelmi forgalmat. Jelenleg India a brazil export tizedik legnagyobb piaca. A növekedési ambíció tehát jelentős, de nem irreális – különösen, ha az együttműködés kiterjed a feldolgozóiparra, a technológiai beruházásokra és a védelmi iparra is. A szerződés részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra, ami arra utal, hogy a konkrét ipari és befektetési konstrukciók még kidolgozás alatt állnak.
Geopolitikai háttérben energiatranszíció és nagyhatalmi verseny
A kritikus ásványkincsek az energiatranszíció kulcselemei. Az elektromos mobilitás, a zöldenergia-kapacitások és a védelmi ipar mind ezekre az alapanyagokra épülnek.
Egy India–Brazília együttműködés csökkentheti a globális ellátási láncok egyoldalú kitettségét, új befektetési hullámot indíthat el a kitermelésben és feldolgozásban és erősítheti a feltörekvő gazdaságok pozícióját a stratégiai nyersanyagpiacon. Lula útja Dél-Koreába, ahol I Dzsemjong elnökkel is találkozik és gazdasági fórumon vesz részt azt jelzi, hogy Brazília aktívabb szerepet kíván vállalni az ázsiai gazdasági kapcsolatokban is.
Mit jelent mindez a világgazdaság számára?
A megállapodás több szinten is fontos. Erősíti a globális kritikus nyersanyag-diverzifikációt. Felgyorsíthatja a megújuló energia és technológiai beruházásokat. És új kereskedelmi dinamizmust hozhat a dél-déli együttműködésben. Ha a részletekben is komoly beruházási programok körvonalazódnak, az India–Brazília tengely a következő évek egyik meghatározó nyersanyag-szövetségévé válhat.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: YouTube 
