Kanadában ismét a benzinkutaknál lehet a leginkább érezni az inflációt.
Az üzemanyag ára egyetlen év alatt több mint 25 százalékkal emelkedett.
A látványos drágulás júliusban 3 százalékra gyorsította a pénzromlást, így az infláció elérte a kanadai jegybank célsávjának felső határát.
Újra gyorsul a drágulás Kanadában Ismét fájdalmas áremelkedéssel szembesülnek a kanadaiak.
Hiába érte el az […]
Kanadában ismét a benzinkutaknál lehet a leginkább érezni az inflációt. Az üzemanyag ára egyetlen év alatt több mint 25 százalékkal emelkedett. A látványos drágulás júliusban 3 százalékra gyorsította a pénzromlást, így az infláció elérte a kanadai jegybank célsávjának felső határát.
Az infláció nehezíti a jegybank döntését. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Újra gyorsul a drágulás Kanadában
Ismét fájdalmas áremelkedéssel szembesülnek a kanadaiak. Hiába érte el az infláció a jegybank célsávjának felső határát, a benzin több mint 25 százalékkal drágult egy év alatt. A vártnál rosszabb adat tovább nehezítheti a Bank of Canada döntését, amelynek a magasabb árak és a gyenge gazdasági teljesítmény között kell egyensúlyoznia – olvasható a friss gazdasági adat a Reuters oldalán.
A vártnál magasabb lett a kanadai infláció
Kanadában 3 százalékra gyorsult az éves infláció 2026 júliusában a júniusi 2,8 százalékról – közölte a kanadai statisztikai hivatal. Az adat enyhén meghaladta az elemzői várakozásokat, a szakértők ugyanis átlagosan 2,9 százalékos inflációra számítottak.
A fogyasztói árak havi összevetésben 0,5 százalékkal emelkedtek, szintén felülmúlva a piac által várt 0,4 százalékot. Júniusban még 0,4 százalékkal csökkent az árszínvonal, ami tavaly december óta az első havi visszaesés volt. A júliusi gyorsulással az infláció elérte a kanadai jegybank 1–3 százalékos célsávjának felső határát.
A benzin ára hajtotta felfelé az inflációt
A drágulás legfontosabb oka az energia, azon belül is a benzin árának emelkedése volt. Az üzemanyag júliusban 25,7 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.Júniusban még 20,5 százalékos éves áremelkedést mértek. A gyorsulás hátterében elsősorban a Közel-Keleten ismét kiéleződő feszültségek és az olajellátással kapcsolatos bizonytalanság állt.
A benzin hatását kiszűrve a kanadai fogyasztói árak 2,2 százalékkal emelkedtek éves alapon, immár a harmadik egymást követő hónapban.Ez arra utal, hogy a júliusi inflációs gyorsulás jelentős része egy jól meghatározható, rendkívül ingadozó termékcsoporthoz kapcsolódott, és egyelőre nem vált általánossá a gazdaság egészében.
Nem minden termék drágult egyformán
Az élelmiszerárak növekedése valamelyest lassult. Az üzletekben megvásárolható élelmiszerek éves drágulása a júniusi 3,9 százalékról júliusban 3,1 százalékra mérséklődött. Az élelmiszer-infláció ennek ellenére már a tizennyolcadik egymást követő hónapban haladta meg az általános pénzromlás ütemét. Ez továbbra is komoly terhet jelenthet az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak, amelyek költségvetésében nagyobb arányt képviselnek az alapvető élelmiszerek.
A lakhatási költségek viszonylag mérsékelten, 1,3 százalékkal nőttek éves szinten. A turisztikai és utazási szolgáltatások ugyanakkor erőteljesebben drágultak, részben az Egyesült Államokban megrendezett labdarúgó-világbajnoksághoz kapcsolódó kereslet miatt.
Mit mutat a maginfláció?
A gyakran ingadozó élelmiszer-, energia- és jelzáloghitel-kamatköltségeket nem tartalmazó éves mutató 2,3 százalékra emelkedett a júniusi 2,1 százalékról. A kanadai jegybank által kiemelten követett maginflációs mérőszámok azonban mérsékeltebb képet mutattak. A szélsőséges árváltozásokat kiszűrő CPI-trim 1,9 százalék, míg az árváltozások középértékét mérő CPI-median 2 százalék volt. A két mutató átlaga így a jegybank 2 százalékos inflációs céljának közelében maradt. Ez csökkenti annak veszélyét, hogy az energiaárak emelkedése már széles körű és tartós inflációs hullámot indított volna el.
Nehéz döntés előtt a kanadai jegybank
A Bank of Canada július 15-én már a hatodik egymást követő ülésén tartotta változatlanul, 2,25 százalékon az irányadó kamatot. A banki kamatláb 2,5, a betéti ráta pedig 2,2 százalék maradt.A jegybank egyszerre figyeli a közel-keleti konfliktusok inflációs hatását, az Egyesült Államok kereskedelempolitikáját és a kanadai gazdaság teljesítményét.A magasabb kamatok fékezhetik a fogyasztást és a beruházásokat, ugyanakkor egy túl korai kamatcsökkentés ismét felerősíthetné az inflációt. A júliusi adat ezért valószínűleg megerősíti a kivárás mellett szóló érveket.A piaci várakozások szerint a jegybank az év hátralévő részében is változatlanul hagyhatja a kamatot, amennyiben a maginfláció nem kezd tartós emelkedésbe.
A kanadai dollár is reagált
A vártnál magasabb inflációs adat megjelenése után a kanadai dollár enyhén erősödött az amerikai fizetőeszközzel szemben.A reakció hátterében az állhatott, hogy a befektetők kisebb esélyt láttak egy közeli kamatcsökkentésre. A magasabb kamatszint általában növeli egy deviza vonzerejét, bár az árfolyamot az amerikai kereskedelempolitika és az olajpiaci folyamatok is erősen befolyásolják. A következő fontos döntést szeptember 2-án jelenti be a Bank of Canada. Addig a munkaerőpiaci, növekedési és inflációs adatok határozhatják meg, hogy a jegybank továbbra is kivár-e.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
