A Magyar Nemzeti Bank 25 bázisponttal, 6 százalékra csökkentette az alapkamatot a jegybanki ülésén.
A döntést a vártnál alacsonyabb infláció, a forint erősödése és a kedvezőbb piaci hangulat is támogatta.
Erősebb forint és alacsonyabb infláció mellett csökkentett kamatot az MNB A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 6 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi ülésén a Magyar Nemzeti […]
A Magyar Nemzeti Bank 25 bázisponttal, 6 százalékra csökkentette az alapkamatot a jegybanki ülésén. A döntést a vártnál alacsonyabb infláció, a forint erősödése és a kedvezőbb piaci hangulat is támogatta.
Lépett az MNB és csökkentette az alapkamatot. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Erősebb forint és alacsonyabb infláció mellett csökkentett kamatot az MNB
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 6 százalékra csökkentette az alapkamatot keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A jegybank február után ismét lazított a monetáris kondíciókon, miután az elmúlt hetekben több gazdasági és piaci tényező is a kamatcsökkentés irányába mutatott.
A döntés után a jegybank közzéteszi friss GDP- és inflációs előrejelzését, valamint a Monetáris Tanács indoklását. A kamatdöntést követően Varga Mihály, az MNB elnöke sajtótájékoztatón ismerteti a döntés hátterét és a jegybank értékelését – jelent meg a kamatdöntésről szóló közlemény a jegybank oldalán.
Február után ismét lazított a jegybank
A Monetáris Tanács az előző hónapokban óvatos kamatpolitikát folytatott. Februárban még 25 bázispontos csökkentést hajtott végre a jegybank, ezt követően azonban kivárt, és a beérkező inflációs, árfolyam- és pénzpiaci adatok alapján értékelte a további lépések lehetőségét.
A mostani döntéssel az alapkamat 6 százalékra mérséklődött. A kamatcsökkentés hátterében több tényező is állt. A májusi infláció a vártnál kedvezőbben alakult, a forint az elmúlt hetekben erősödött az euróval szemben, a magyar kockázati felárak csökkentek, és a hosszú hozamok is mérséklődtek.
A májusi inflációs adat jelentős meglepetést okozott, mivel a várt minimális emelkedés helyett ismét csökkent az áremelkedés üteme. Az éves infláció 1,8 százalék volt, vagyis a mutató a jegybank 3 százalékos célja körüli, plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasáv alatt alakult.
A hazai inflációs folyamatokat ugyanakkor továbbra is befolyásolják a különböző árkorlátozó és piaci intézkedések. Ezek közé tartozik az árrésstop, az üzemanyagok védett ára és az önkéntes árkorlátozások rendszere. Az intézkedések egy része a következő időszakban kivezetésre kerülhet, miután a kormány már döntött a védett ár eltörléséről, a szolgáltatói áremelési moratórium pedig június végén jár le. A telekommunikációs szolgáltatók már jelezték, hogy drágulhatnak egyes csomagok.
A forint erősödése és a piaci hangulat is támogatta a döntést
A kamatcsökkentés előtt a pénzpiaci környezet is kedvezőbben alakult. A magyar kockázati felárak csökkenése tartósnak bizonyult, miközben a forint mintegy 2,5 százalékkal erősödött az euróval szemben az elmúlt egy hónapban. A tízéves magyar állampapírhozam körülbelül 30 bázisponttal mérséklődött.
A jegybank korábbi kommunikációjában kiemelt szempontként szerepelt a pénzügyi piaci stabilitás, különösen a forint árfolyamának alakulása. Az elmúlt hetek árfolyam- és hozammozgásai ezért erősítették a kamatcsökkentés mellett szóló érveket.
A nemzetközi környezet ugyanakkor továbbra is óvatosságot indokol. A közel-keleti konfliktus az elmúlt napokban a tűzszünet irányába mozdult el, de a helyzet továbbra is törékeny. A piaci hangulat javulását jelezte, hogy az olaj világpiaci ára visszaesett a korábbi magasabb szintekről, és 80 dollár környékén mozgott.
Az MNB óvatos kamatpolitikáját az elmúlt hónapokban elsősorban a nemzetközi kockázatok, köztük egy esetleges energiapiaci sokk lehetősége magyarázta. A hazai inflációs és pénzpiaci folyamatok ugyanakkor egyre több érvet szolgáltattak a lazítás mellett.
A Monetáris Tanács mostani döntése megfelelt az előzetes várakozásoknak. A piac a kamatcsökkentés előtt elsősorban 25 bázispontos lépésre számított, de a kedvező inflációs adat, a forint erősödése és a hozamok csökkenése miatt a nagyobb mértékű lazítás lehetősége is felmerülhetett.
A jegybank következő időszaki mozgásterét a friss inflációs és GDP-előrejelzés, a forint árfolyama, a nemzetközi energiapiaci folyamatok, valamint a geopolitikai kockázatok alakulása határozhatja meg. A Monetáris Tanács korábbi üzenetei alapján az MNB továbbra is adatvezérelt módon dönthet a kamatpályáról.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
