Lassan magára találhat a magyar gazdaság az OECD friss előrejelzése szerint, de a növekedés továbbra is törékeny maradhat. A szervezet idén 1,6 százalékos GDP-bővülést vár Magyarországon a tavalyi 0,5 százalék után, miközben a fogyasztást az energiaárak, az exportot az euróövezet gyengesége, az államháztartást pedig a magas hiány terhelheti. A jelentés alapján tehát javulás jöhet, de gyors felpattanás helyett inkább óvatos, kockázatokkal teli kilábalás rajzolódik ki.
Az OECD szerint több fék is visszafoghatja a gazdaságot. Forrás: OECD
OECD-előrejelzés szerint lassan éledezik a magyar gazdaság, de nagy kockázatok maradtak
A magyar gazdaság kilábalása folytatódhat, de az OECD legfrissebb előrejelzése alapján ez nem gyors fordulat, inkább óvatos élénkülés lesz. A szervezet 2026-ra 1,6 százalékos magyar GDP-növekedést vár a 2025-ös 0,5 százalék után, 2027-re pedig 2 százalékos bővüléssel számol. A képet ugyanakkor árnyalja az energiaárak hatása, az euróövezet gyenge teljesítménye, a magas költségvetési hiány és a világgazdaságot terhelő közel-keleti konfliktus – olvasható az előrejelzés az OECD oldalán.
Óvatos növekedést vár Magyarországon az OECD
A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint a magyar gazdaság 2026-ban már gyorsabban nőhet, mint tavaly, de a lendület továbbra is visszafogott marad. A 2025-ös 0,5 százalékos növekedés után idén 1,6 százalékos, 2027-ben pedig 2 százalékos GDP-bővülést várnak.
A magyar kilátásokat egyszerre támogatja a bérnövekedés, az adócsökkentés és a beruházások várható élénkülése, miközben több tényező is fékezi a gazdaságot. Az OECD szerint az energiaár-sokk és az üzemanyagár-plafonok várható fokozatos kivezetése átmenetileg visszafoghatja a lakossági fogyasztás növekedését.
A fogyasztás már nem húzhat mindent
A háztartások fogyasztása az elmúlt időszakban fontos támasza volt a magyar gazdaságnak, de az OECD szerint 2026-ban ez a motor átmenetileg gyengülhet. Ennek oka, hogy a magasabb energia- és üzemanyagköltségek csökkenthetik a reáljövedelmek mozgásterét, még akkor is, ha a nominális bérek tovább emelkednek.
Ez azért fontos, mert ha a lakosság óvatosabbá válik, az közvetlenül érinti a kiskereskedelmet, a szolgáltatásokat és a hazai vállalkozások bevételeit is. Vagyis a növekedéshez egyre nagyobb szükség lesz a beruházások és az export javulására.
Fordulat jöhet a beruházásokban
A beruházások területén már kedvezőbb képet vázol az OECD. A 2022 és 2025 közötti, összesen mintegy 16 százalékos visszaesés után a szervezet fellendülést vár. Ebben szerepet játszhatnak a blokkolt uniós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások is: ha ezekben előrelépés történik, az javíthatja a befektetői bizalmat és újraindíthat több elhalasztott projektet. A beruházások élénkülése azért lenne kulcsfontosságú, mert hosszabb távon nemcsak a GDP-t növeli, hanem a termelékenységet, a foglalkoztatást és az exportképességet is javíthatja.
Az exportot az euróövezet gyengesége fékezi
A magyar export számára továbbra is az egyik legnagyobb kérdés az euróövezet teljesítménye. Az OECD szerint a magyar áruk és szolgáltatások kivitele 2026-ban mindössze 0,3 százalékkal nőhet, főként a gyenge külső kereslet miatt. 2027-ben már javulhat a helyzet, akkor 2,3 százalékos exportbővülést várnak.
A behozatal ugyanakkor erősebben emelkedhet: 2026-ban 2,6 százalékos, 2027-ben 3,5 százalékos növekedést jelez az előrejelzés. Ez arra utal, hogy a belső kereslet fokozatosan élénkülhet, de az exportoldal egyelőre nem ad erős külső lendületet a gazdaságnak.
Infláció, kamatok, hiány maradnak a nyomáspontok
Az OECD szerint az infláció a 2025-ös 4,4 százalékról 2026-ban 3,8 százalékra, 2027-ben 3,7 százalékra mérséklődhet. A maginfláció is csökkenhet, de továbbra is figyelmet igényel: a tavalyi 5,2 százalék után idén 3,9, jövőre 3,4 százalék lehet.
A munkanélküliségi ráta 2026-ban 4,5 százalékra emelkedhet, majd 2027-ben 4,1 százalékra csökkenhet. A költségvetési oldal viszont továbbra is sérülékeny: a hiány a 2025-ös 4,7 százalékról 2026-ban 6,1 százalékra nőhet, majd 2027-ben 5,4 százalékra mérséklődhet. Az államadósság GDP-arányosan 75 százalék fölött maradhat.
A világgazdaságot a közel-keleti konfliktus árnyékolja be
Globálisan az OECD alapesetben 2,8 százalékos növekedést vár 2026-ra a 2025-ös 3,4 százalék után, 2027-ben pedig 3,1 százalékos bővüléssel számol. A jelentés szerint azonban a közel-keleti konfliktus súlyos kockázat: ha az elhúzódik, energiaár-emelkedést, magasabb inflációt, gyengébb beruházásokat és több országban recesszióközeli helyzetet okozhat.
Magyarország számára ez különösen érzékeny, mert a gazdaság egyszerre függ az energiaáraktól, az európai kereslettől és a beruházási bizalomtól. Az OECD előrejelzése alapján tehát a növekedés visszatérhet, de a következő két évben a stabilitás legalább olyan fontos kérdés lesz, mint maga a GDP-bővülés. Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra. Címlapkép forrása: OECD