Meglepően erős számokat közölt a KSH. 2026 januárjában 840 600 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset Magyarországon. A nettó átlagkereset pedig elérte az 585 700 forintot. A látványos ugrás mögött azonban nem csak a bérek általános emelkedése, hanem egy jelentős egyszeri kifizetés és több adókedvezmény hatása is ott áll.
A munkabérek jelentősen emelkedtek idén januárban. Forrás: Unsplash.
A magyar bérek alakulásáról érkezett friss adat, és a számok első ránézésre valóban figyelemfelkeltők. A Központi Statisztikai Hivatal kedden közzétett jelentése szerint 2026 januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 840 600 forint, a nettó átlagkeresete pedig 585 700 forint volt. Ez azt jelenti, hogy a bruttó átlagkereset 26,3 százalékkal, a nettó átlagkereset 28,0 százalékkal, míg a reálkereset 25,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet – jelent meg az bruttó átlagkerstről szóló friss adatok a KSH oldalán.
Mi hajtotta meg ennyire a januári átlagkeresetet?
A KSH külön kiemelte, hogy a kiugró növekedéshez elsősorban a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatása, az úgynevezett fegyverpénz járult hozzá. Ez az egyszeri kifizetés önmagában 18,0 százalékkal magyarázta a bruttó átlagkereset emelkedését.
Ez azért fontos, mert a 26,3 százalékos bruttó növekedés azt sugallhatja, hogy a bérek széles körben, tartósan és egységesen ugrottak meg ekkora mértékben. A statisztikai átlagot jelentősen felfelé húzta egy olyan egyszeri állami juttatás, amely nem általános a teljes foglalkoztatotti körben, és nem tekinthető a rendszeres bérdinamika részének. A költségvetési szektorban, különösen a közigazgatás és védelem nemzetgazdasági ágban volt ennek erős hatása. Vagyis a januári összképben az állami intézkedés miatt ugrott nagyot a teljes átlagkereset.
A friss béradatok szokatlanul nagy emelkedést mutattak januárban. Forrás: KSH
Mit mutatnak a számok az egyszeri hatások kiszűrése után?
A kép jóval kiegyensúlyozottabbá válik, ha a fegyverpénz hatását kiszűrjük. A KSH becslése szerint ebben az esetben a bruttó átlagkereset növekedése 8,3 százalék lett volna. Ez még mindig erős bérdinamikát jelez, de messze nem olyan rendkívüli mértékűt, mint amit a nyers adat sugall.
Hasonló a helyzet a reálkereseteknél is. A hivatalos adat szerint a reálkereset 25,4 százalékkal nőtt, miközben a fogyasztói árak mindössze 2,1 százalékkal emelkedtek éves alapon. Ez rendkívül kedvezőnek tűnik, de az egyszeri kifizetés hatásának kiszűrése után a reálkereset-növekedés már 8,1 százalékra becsülhető.
Miért nőtt gyorsabban a nettó kereset, mint a bruttó?
A januári adatok egyik érdekes eleme, hogy a nettó átlagkereset gyorsabban nőtt, mint a bruttó. Miközben a bruttó átlagkereset 26,3 százalékkal emelkedett, a nettó átlagkereset 28,0 százalékos növekedést mutatott. Ennek hátterében a KSH szerint több adózási és családtámogatási változás áll.
A nettó bérek növekedését jelentősen befolyásolta a 2025. július 1-jétől, majd 2026. január 1-jétől bevezetett magasabb összegű családi adókedvezmény. Emellett számottevő hatása volt annak is, hogy 2025. október 1-jétől bevezették a három gyermeket nevelő anyák szja-mentességét, 2026. január 1-jétől pedig a két gyermeket nevelő, 40 év alatti anyák szja-mentessége is életbe lépett. A 30 év alatti anyák adókedvezménye szintén bővült.
Az átlag mellett a medián is sokat elárul
A kereseti adatok értelmezésénél mindig érdemes figyelni arra, hogy az átlag és a medián nem ugyanazt mondja el. A KSH adatai szerint 2026 januárjában a bruttó kereset mediánértéke 598 700 forint, a nettó kereset mediánértéke pedig 420 200 forint volt. Ezek 11,0, illetve 12,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi értékeket.
A medián azért fontos mutató, mert azt jelzi, hogy a dolgozók fele ennél kevesebbet, fele pedig ennél többet keresett. Ez gyakran pontosabb képet ad a „tipikus” jövedelmi helyzetről, mint az átlag, amelyet a kiemelkedően magas keresetek vagy az egyszeri nagy kifizetések jelentősen torzíthatnak. A mostani adatokból az látszik, hogy miközben az átlagkereset rendkívül látványosan emelkedett, a medián növekedése jóval mérsékeltebb volt.
Hogyan alakult a rendszeres kereset a különböző szektorokban?
A KSH külön közölte a rendszeres, vagyis prémium, jutalom és egyhavi különjuttatás nélküli bruttó átlagkereset adatait is. Ez 694 700 forint volt januárban, ami 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
Ez a mutató jobban megmutatja, milyen folyamatok zajlanak a rendes havi bérek világában. A vállalkozásoknál a rendszeres bruttó átlagkereset 683 800 forintot tett ki, ami 8,4 százalékos éves növekedésnek felel meg. A költségvetési szektorban 720 400 forint volt ez az összeg, ami 12,8 százalékos emelkedést jelentett. A nonprofit szektorban 726 800 forintot mértek, ami 9,0 százalékos növekedést mutatott. Ezek a számok azt jelzik, hogy a rendszeres bérek emelkedése továbbra is erős, de jóval mérsékeltebb annál, mint amit a teljes átlagkeresetből elsőre ki lehetne olvasni.
Mit jelent mindez a magyar gazdaság és a háztartások szempontjából?
A januári kereseti adatok egyszerre hordoznak pozitív és óvatosságra intő üzenetet. Pozitívum, hogy a rendszeres bérek növekedése továbbra is meghaladja az inflációt, vagyis a keresetek vásárlóereje tovább javulhat. A fegyverpénz és az adókedvezmények bővülése jelentős egyszeri és célzott hatást gyakorolt a statisztikára, így a következő hónapokban várhatóan jóval visszafogottabb éves bérnövekedési ütem jelenhet meg az adatokban.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash 
