Németország új gázerőművek építésével próbálná biztosítani, hogy akkor is legyen elegendő áram, amikor kevés a szél és a napsütés. A kormány szerint a megújuló energia mellé szükség van tartalék kapacitásokra is, míg a környezetvédők attól tartanak, hogy az ország túl sokáig maradhat függő a földgáztól.
A német kormány a zöld megújuló energia mellett gázerőművel biztosítaná a kapacitást. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Németország új gázerőművekkel védené ki a megújulók ingadozását
A német kormány új gáztüzelésű erőművek építésével és kapacitáspiac létrehozásával erősítené az ország villamosenergia-ellátásának biztonságát. A Friedrich Merz kancellár vezette kabinet által elfogadott törvénytervezet célja, hogy Németországban 2031-re elegendő szabályozható áramtermelő kapacitás álljon rendelkezésre akkor is, amikor a szél- és napenergia-termelés visszaesik. A terv az energiaszektor szerint szükséges lépés, környezetvédők szerint viszont túl nagy teret ad a gázerőműveknek – számolt be a hírről a Reuters.
Új erőművek jöhetnek a szél- és napenergia mellé
A német kabinet szerdán fogadta el azt a törvénytervezetet, amely a villamosenergia-rendszer biztonságát erősítené a megújuló energiaforrások gyors bővülése mellett. A német gazdasági és energiaügyi minisztérium szerint a következő évtized elejétől nőhetnek az ellátásbiztonsági kockázatok, különösen azokban az időszakokban, amikor egyszerre alacsony a szél- és a napenergia-termelés.
Ezt a helyzetet Németországban gyakran „Dunkelflaute” néven emlegetik. Ez olyan időszakot jelent, amikor kevés a szél, kevés a napsütés, miközben az áramigény továbbra is fennáll. A kormány szerint ilyen helyzetekben olyan erőművekre van szükség, amelyek gyorsan és megbízhatóan képesek áramot termelni.
Katherina Reiche német energiaügyi miniszter szerint a megújuló energiáknak „életbiztosításra” van szükségük, ezt pedig a biztosított kapacitás jelenti. A miniszter álláspontja szerint aki komolyan gondolja a megújulók bővítését és a szén kivezetését, annak új, rugalmas erőművi kapacitásokat is létre kell hoznia.
2031-re kell rendelkezésre állniuk az új kapacitásoknak
A törvénytervezet első körben 11 gigawattnyi új, szabályozható teljesítményre ír elő pályázatokat, 15 éves rendelkezésre állási kötelezettséggel. Ebből 9 gigawatt úgynevezett hosszú távú kapacitás lenne, amely tartósan képes áramot termelni a kevés széllel és napsütéssel járó időszakokban is.
További 2 gigawatt új termelőkapacitásra külön pályázatot írnának ki. A Reuters beszámolója szerint a mostani szabályozás elsősorban modern gáztüzelésű erőművek építésének kedvezhet, mivel a hosszabb ideig tartó áramtermelési követelményt sok energiatároló-technológia nem tudja teljesíteni.
A cél az, hogy az új kapacitások legkésőbb 2031-re üzembe álljanak. Ez azért fontos, mert Németország legkésőbb 2038-ig kivezetné a széntüzelésű erőműveket, miközben a megújulók arányát tovább növelné az áramfogyasztásban.
Kapacitáspiac jönne Németországban
A törvénytervezet egyik legfontosabb eleme a kapacitáspiac bevezetése. Ez azt jelenti, hogy az erőművek, tárolók vagy más rugalmas szereplők nemcsak az általuk ténylegesen megtermelt áramért kaphatnának bevételt, hanem azért is, hogy szükség esetén rendelkezésre állnak.
Ez nagy változást jelentene a jelenlegi piaci logikához képest. A gázerőművek ugyanis a jövőben várhatóan nem folyamatosan működnének, hanem elsősorban akkor lépnének be, amikor a megújuló termelés nem elég. Ahhoz viszont, hogy a befektetők ilyen ritkábban használt erőműveket építsenek és fenntartsanak, külön díjazásra van szükség.
A német tervek szerint 2027-ben és 2029-ben további, technológiasemleges pályázatok következhetnek. Ezeken már energiatárolók, rugalmas fogyasztók és meglévő létesítmények is részt vehetnek.
Hidrogénre is átállíthatók lennének az új erőművek
A német kormány azt is előírná, hogy az új erőműveket úgy kell kialakítani, hogy később hidrogénnel is működtethetők legyenek. A Reuters januári beszámolója szerint Németország és az Európai Bizottság korábban elvi megállapodásra jutott arról, hogy az új kapacitásoknak 2045-ig legkésőbb hidrogénüzemre vagy karbonsemleges működésre kell átállniuk.
Ez illeszkedik Németország hosszú távú klímacéljához, amely szerint az ország 2045-re klímasemlegessé válna. A mostani konstrukció ezért elvileg átmeneti szerepet szán a gázerőműveknek: rövid és középtávon az ellátásbiztonságot szolgálnák, hosszabb távon pedig hidrogénnel működő, alacsony kibocsátású tartalékkapacitásokká válhatnának.
A fogyasztók is fizethetnek az új rendszerért
Az új erőművek és a rendelkezésre állási díjak finanszírozására 2031-től új díjat vezetnének be a német villamosenergia-fogyasztók számára. Ennek pontos mértékét egyelőre nem közölték. A Reuters által ismertetett német sajtóinformációk szerint a támogatási igény akár évente több milliárd eurót is elérhet, a végső költség azonban a pályázatok eredményétől, a technológiáktól és a piaci feltételektől függ.
Az energiaszektor támogatja, a környezetvédők bírálják
Az energiaszektor üdvözölte a törvénytervezetet. Kerstin Andreae, a német energia- és vízipari szövetség, a BDEW vezetője szerint az új, biztosított kapacitások nélkülözhetetlenek a villamosenergia-rendszer megbízhatóságának fenntartásához. A szektor régóta azt sürgeti, hogy legyen világos szabályozási és finanszírozási keret az új erőművi beruházásokhoz.
A környezetvédő szervezetek szerint a terv túlzottan a gázra épít. A Germanwatch szerint a jogszabály gyakorlatilag szabad utat adhat a gázerőműveknek, háttérbe szoríthatja a klímasemleges megoldásokat, például az akkumulátoros energiatárolást. A kormány szerint új szabályozható kapacitások nélkül kockázatos lenne a szén kivezetése.
Még a Bundestag és Brüsszel jóváhagyása is kell
A törvénytervezet még nem végleges. A Bundestagnak is jóvá kell hagynia. Az Európai Bizottság állami támogatási szabályai alapján is engedélyre lesz szükség.
Ha a terv megkapja a jóváhagyásokat, Németország az egyik legnagyobb európai kapacitáspiaci átalakításba kezdhet. A cél, hogy a megújulók arányának növelése mellett is maradjon elegendő tartalék áramtermelő kapacitás, különösen a téli, borús, szélcsendes időszakokban.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció) 
