Miközben az Európai Unió továbbra is igyekszik csökkenteni energiapiaci függőségét Oroszországtól, az idei első félévben mégis jóval többet költött orosz cseppfolyósított földgázra, mint tavaly. Az Egyesült Államok maradt a legnagyobb szállító, de Moszkva részesedése is jelentős, ami újra rávilágít az energiafüggőség dilemmájára.
Az EU az első félévben jóval többet költött orosz cseppfolyósított földgázra, mint tavaly. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Orosz LNG-ért még többet fizet az EU, így nőtt az import értéke 2025 első felében
Az Eurostat friss adatai szerint az Európai Unió 2025 első félévében 4,48 milliárd euró értékben importált cseppfolyósított földgázt (LNG) Oroszországból, ami jelentős növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest, amikor ez az összeg 3,47 milliárd eurót tett ki.
A számok azt mutatják, hogy bár az EU számos területen igyekezett csökkenteni az orosz energiahordozóktól való függőségét, a cseppfolyósított földgáz mennyisége nem csökken, és a kifizetések értéke is nőtt.
USA maradt a legnagyobb beszállító
Az EU összesen 26,9 milliárd euró értékben importált LNG-t az idei első hat hónapban. Ennek több mint fele, 13,7 milliárd euró értékben az Egyesült Államokból érkezett, amely 2024-ben is az EU legnagyobb beszállítójának számított, az összes LNG-import közel 45 százalékával.
Nincs szankció az orosz gázra
Miközben az EU olajra és szénre szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, a földgáz esetében ez eddig elmaradt. Ennek oka, hogy több tagállam továbbra is nagymértékben függ az orosz energiahordozótól, különösen a téli hónapok ellátásbiztonsága miatt. Az orosz gáz jelenleg cseppfolyósított formában (LNG) és vezetéken keresztül is – például a Török Áramlaton át – eljut az uniós tagországokba.
Politikai ellentmondások
Az importadatok rávilágítanak arra az ellentmondásra, hogy az EU politikai szinten a lehető legtávolabb igyekszik kerülni az orosz energiát. A gyakorlatban viszont továbbra is milliárdos nagyságrendben vásárol az oroszoktól. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy az energiafüggetlenség és a klímapolitikai célok mellett az ellátásbiztonság is meghatározó szempont maradt a tagállamok számára.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
