Az amerikai–iráni feszültség miatt a Brent-olaj ára 73 dollár fölé emelkedett, és elemzők szerint akár 80–100 dollárig is drágulhat.
Ha a konfliktus elhúzódik, az infláció és a piacok is megérezhetik.
Egy dolog jól látszik.
Az iráni konflik
Az amerikai–iráni feszültség miatt a Brent-olaj ára 73 dollár fölé emelkedett, és elemzők szerint akár 80–100 dollárig is drágulhat. Ha a konfliktus elhúzódik, az infláció és a piacok is megérezhetik. Egy dolog jól látszik. Az iráni konfliktus közvetlen hatással van az olajárakra, ami világszerte érezhető gazdasági hullámot indíthat el.
Új olajválság küszöbén a világ. Forrás: YouTube
Az iráni konfliktus miatt minden veszélybe kerülhet
A közel-keleti feszültség ami szombaton kirobbant további problémákat hoz a globális világpiacon. A rakéták mellett a piac ideges. Az iráni konfliktus hatására a Brent-olaj ára már 73 dollár fölé ugrott, és elemzők szerint könnyen 80–100 dolláros szintre is emelkedhet az ár. Ez nemcsak az üzemanyagárakat és az inflációt dobhatja meg világszerte, de a devizapiacokon és a befektetői hangulatban is komoly feszültséget okozhat és most dől el, gyorsan lezáruló válságról vagy tartós piaci sokkról van-e szó. A szakértők pedig azonnal a kockázatokat és a lehetséges árfolyamokat találgatják – számolt be az olajpiaccal kapcsolatos aggodalmakról a Reuters.
Az olaj lett a konfliktus fő barométere
Irán nem csupán regionális katonai szereplő, hanem kulcsfontosságú energiahatalom is. A világ olajellátásának mintegy 20 százaléka a Hormuzi-szoroson halad át. E pedig a legfontosabb stratégiai tengeri útvonal, amely az olajban gazdag Arab-félszigetet köti össze a globális piacokkal. Már most több nagy olajvállalat és kereskedőház felfüggesztette a szállítmányokat a térségben. A bizonytalan helyzetet okoz.
A Brent hordónkénti ára 73 dollár körül mozog, ami idén már közel 20 százalékos emelkedést jelent. A piac azonban nem a jelenlegi árra figyel, hanem arra, mi történik, ha a Hormuzi-szoros forgalma korlátozódik, Irán közvetlenül támad olajlétesítményeket és az USA további katonai lépéseket tesz.
A Capital Economics szerint egy gyorsan lezáruló konfliktus is 80 dollárig tolhatja a Brent árát. Egy elhúzódó, kínálati kieséssel járó helyzet viszont akár 100 dolláros szintet is eredményezhet. Ez már nem csak energiapolitikai kérdés. Ez globális inflációs sokk.
Inflációs hullám indulhat el világszerte
Az elhúzódó háborús helyzet a kínálatot is érinti, így az olajár 100 dollár körüli szintre is emelkedhetnek, ami potenciálisan 0,6–0,7 százalékponttal is növelheti a globális inflációt. Ez elsőre nem tűnik drámainak, de egy olyan környezetben, ahol a jegybankok épp próbálják letörni az árnyomást, ez komoly visszalépést jelentene.
Az Egyesült Államok nettó energiaexportőrként profitálhat a magasabb árakból, de Európa és Ázsia energiaimportőr, a szállítási költségek globálisan emelkednének, az élelmiszerárak pedig újra gyorsulhatnának. A piac szűkülő tartalékkapacitással, csökkenő készletekkel és erős kereslettel néz szembe. Ez aszimmetrikus kockázatot jelent és gy nagyobb az esély a felfelé irányuló árrobbanásra, mint az esésre.
A tőzsdék már idegesek
A geopolitikai kockázat nem üres szólam. A volatilitás már most magas. A VIX idén több mint 30 százalékal emelkedett. A MOVE Index közel 15 százalékos pluszban jár. A piacok eleve instabil környezetben mozogtak a vámtarifák és a technológiai részvények eladási hulláma miatt. Egy közel-keleti eszkaláció ráerősíthet erre. A befektetők ilyenkor menekülőeszközöket keresnek, ami az arany, dollár, svájci frank és a japán jen lehet.
A dollár erősödhet, bár nem minden forgatókönyvben
A CBA elemzése szerint a korábbi iráni konfliktus idején a dollárindex rövid távon 1 százalékot gyengült, majd néhány nap alatt stabilizálódott. Ha azonban most tartós olajellátási zavar alakul ki, a konfliktus elhúzódik, a globális kockázati prémium tartósan megemelkedik, akkor az amerikai dollár erősödhet a legtöbb devizával szemben. Az ok egyszerű, az USA nettó energiaexportőr. A magasabb olajár javítja az amerikai cserearányokat. Ez viszont nyomás alá helyezheti a feltörekvő piaci devizákat, köztük a forintot is.
Mi történhet az izraeli sékellel?
A izraeli sékel korábban minden hasonló konfliktus során 3–5 százalékos gyengülést mutatott. Ez történt például két évvel ezelőtt április elején, amikor megtámadta Irán damaszkuszi konzulátusát, vagy októberben, amikor Irán rakétákat lőtt Izraelre. Az árfolyam midkét esetben közel 5 százalékot esett, de a helyzet rendeződésével együtt gyorsan vissza is pattant. A JPMorgan Chase szerint azonban most más lehet a helyzet, ha a kockázati felárak tartósan magasan maradnak.
"Ez különösen akkor lenne így, ha az Iránnal való konfrontáció intenzívebb műveleteket is indítana el Irán megbízottjai ellen” – mondta a Wall Street-i bank.
A Barclays szerint kulcs a napi egymillió hordó
A Barclays elemzése szerint már napi egymillió hordónyi kiesés is elég lenne ahhoz, hogy eltűnjön a piac által várt többlet. Pénteken még 80 dolláros hordónkénti árral számolt a brit pénzintézet, de a szombati az Irán és Izrael közötti helyzet kialakított egy felfele módosíthatja az árakat és akár 5 dolláros felfele irányuló korrekció jöhet. Az elemzők szerint hétfőn rosszabbodhat az olajhelyzet, főleg, ha a közel-keleti biztonsága romlik, ami nagyobb kockázatot hozhat. Mindenesetre a piac egyelőre nem tudja melyik forgatókönyvet árazza be.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
