A központi költségvetésben elfogadottnál jóval magasabb időarányos hiány miatt a kormány szigorúbb pénzügyi kontrollt vezet be az állami kiadások felett. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a pénzügyminiszter előzetes egyetértése kell a nagyobb kötelezettségvállalásokhoz, jelentősebb eszközbeszerzésekhez, több állami cég pénzügyi döntéseihez, valamint koncessziós és PPP-megállapodásokhoz is.
Állami cégeket és nagy kiadásokat is érint az új költségvetési szigorítás. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Költségvetési féket húzott be a kormány
Új, rendkívüli pénzügyi kontrollt vezetett be a kormány a magas időarányos költségvetési hiány miatt. A Magyar Közlönyben megjelent 1148/2026. (V. 14.) kormányhatározat szerint a kabinet abból indul ki, hogy a központi költségvetés helyzete a törvényben elfogadottnál lényegesen rosszabb időarányos képet mutat.
A döntés lényege, hogy a pénzügyminiszter előzetes jóváhagyása nélkül több nagyobb állami kiadás, beruházás vagy szerződéses vállalás nem indulhat el. A cél a kormányzati kiadások szorosabb ellenőrzése és a költségvetési kockázatok feltárása.
250 millió forint felett a pénzügyminiszter jóváhagyása kell
A határozat szerint a pénzügyminiszter előzetes egyetértése szükséges az irányítása alá tartozó költségvetési fejezetek és központi költségvetési szervek előirányzatai terhére vállalt, 250 millió forintot meghaladó új kötelezettségvállalásokhoz. Ide tartozik a pályázati kiírás és a közbeszerzési eljárás megindítása is.
A szabály a 100 millió forintot meghaladó eszközbeszerzésekre is kiterjed. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb állami intézményi vásárlások és beruházási döntések is központi pénzügyi kontroll alá kerülnek. A döntést Magyar Péter miniszterelnök már az első kormányülés alatt tartott sajtótájékoztatón is jelezte: a 250 millió forint feletti kötelezettségvállalások és a 100 millió forint feletti beruházások esetében a pénzügyminiszter aláírására lesz szükség.
Fontos kivételeket is rögzítettek
A korlátozás nem minden területre vonatkozik. Kivételt képeznek többek között a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, valamint nem állami szervek által ellátott köznevelési, szakképzési, felsőoktatási, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, egészségügyi és más jogszabályban rögzített közfeladatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások és eszközbeszerzések.
Szintén kivétel alá esnek a jogszabály alapján normatív módon finanszírozott feladatok, valamint a kormányrendeletből vagy nemzetközi szerződésből eredő, közvetlenül kapcsolódó és feltétlenül szükséges kiadások.
Nagy állami cégekre is kiterjed a kontroll
A kormányhatározat nemcsak minisztériumi és intézményi kiadásokra vonatkozik, hanem több kiemelt állami vállalatra is. A pénzügyminiszter előzetes egyetértése kell az érintett cégeknél a pénzügyi vagy gazdasági felsővezető kinevezéséhez, megbízásához, felmentéséhez, hatáskörének meghatározásához, valamint az éves üzleti tervek elfogadásához.
Az érintett társaságok között szerepel a MÁV, a Magyar Posta, az MVM, az MFB, az EXIM, az N7 Holding, a NISZ, a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Magyar Közút. Ezek a vállalatok havonta kötelesek beszámolni a pénzügyminiszternek gazdasági helyzetük alakulásáról, a pénzügyi tervtől való eltérésekről és az éves várható eredményről.
Koncessziók és PPP-megállapodások is felügyelet alá kerülnek
Különösen fontos elem, hogy az államot érintő koncessziós szerződések és PPP-megállapodások megkötése, módosítása vagy megszüntetése is kizárólag a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével történhet.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hosszú távú, sokszor jelentős költségvetési hatással járó szerződések fölött is erősebb központi pénzügyi kontroll jelenik meg. A koncessziók és PPP-k esetében különösen fontos a jövőbeli fizetési kötelezettségek átláthatósága, mivel ezek hatása gyakran nem egyszerre, hanem éveken át jelentkezik a költségvetésben.
Határidőket is kapott a pénzügyminiszter
A határozat május 15-ig adott határidőt a pénzügyminiszternek arra, hogy kidolgozza az előzetes egyetértés kérésének és megadásának eljárási rendjét. A havi beszámolók tartalmát és eljárását május 22-ig kell meghatároznia. A végrehajtás ellenőrzésébe a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is bekapcsolódik. A kormány felhívta a hivatal elnökét, hogy ellenőrizze a határozatban foglaltak végrehajtását.
Nehéz költségvetési helyzetre hivatkozik a kormány
A kormányzati indoklás szerint az intézkedések hátterében a nehéz költségvetési helyzet áll. Az Mfor beszámolója szerint Kármán András pénzügyminiszter arról írt, hogy az elmúlt négy évben a GDP-arányos éves költségvetési hiány átlagosan közel 6 százalék volt, az idei 3,7 százalékosra tervezett hiány hivatalos prognózisa pedig már a költségvetési év kezdete előtt 5 százalékra emelkedett. A pénzügyminiszter azt is közölte, hogy a váratlan kiadásokra tervezett tartalékot előre felhasználták, és információik alapján már a leköszönő kormány is 6,8 százalék körüli éves hiánnyal számolhatott.
Mit jelenthet a döntés?
A határozat rövid távon fékezheti az új állami kiadásokat és beruházási kötelezettségvállalásokat. Ezen felül nagyobb rálátást adhat a pénzügyminiszternek az állami szervek és kulcsfontosságú állami vállalatok pénzügyi mozgásterére.
A lépés azt is jelzi, hogy a kormány a költségvetési pálya gyors felülvizsgálatára készülhet. A következő hetek kulcskérdése az lesz, hogy a szigorúbb kontroll átmeneti pénzügyi zárlatként működik-e, vagy tartósabb kiadásfelügyeleti rendszer alapjává válik.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció) 
