A tavalyi esztendő a „türelem éve” volt a magyar gazdaságpolitika számára: a 2025-ös éves növekedés mindössze 0,3 százalékon alakult, ami gyakorlatilag egy helyben járást jelentett. Az idei első negyedéves, szezonálisan és naptárhatással kiigazított 0,8 százalékos negyedéves alapú növekedés azonban azt sugallja, hogy a motorok újra beindultak.
A növekedés szerkezete ugyanakkor kettősséget mutat. Míg bizonyos szektorok szárnyalnak, más területeken még mindig érezhető a külső kereslet gyengesége.
Mi húzta fel a számokat?
Az adatok mélyére nézve látható, hogy a növekedés elsődleges motorja a szolgáltatási szektor volt. Ezen belül is kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek. Az elemzők szerint ebben komoly szerepe volt a kormány által korábban elindított „Otthon Start Programnak”, amely az ingatlanpiaci beruházásokon keresztül jelentős keresletet generált a mérnöki, tervezői és jogi szolgáltatások iránt.
A másik meghatározó tényező a lakossági fogyasztás feltámadása. Az infláció látványos megszelídülése – amely 2026 márciusában mindössze 1,8 százalékon állt – a reálbérek érdemi emelkedését eredményezte. A családok zsebében maradó több pénz, kiegészülve a választások előtti transzferekkel és az édesanyák SZJA-mentességének kiterjesztésével, láthatóan visszahozta a vásárlási kedvet a boltokba.
Az ipar még mindig az európai ellenszéllel küzd
Bár az összkép pozitív, az ipari termelés továbbra is „fekete bárány” maradt. A magyar feldolgozóipar, amely ezer szállal kötődik a német gazdasághoz, megérzi az európai konjunktúra gyengélkedését. Az energiaárak körüli bizonytalanság és a közel-keleti konfliktusok miatti ellátási lánc problémák továbbra is fékezik a nagy autógyárak és akkumulátorgyártók teljesítményét.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a mostani adat meglepetés, hiszen a gyenge európai bizalmi indexek alapján borúlátóbb volt a piac. Úgy véli, az ipart valószínűleg a márciusi, még nem részletezett adatok húzhatták fel, de a fenntartható növekedéshez elengedhetetlen lenne a külső piacok, különösen Németország magához térése.
Kilátások: Mire számíthatunk 2026 hátralévő részében?
A kormányzati várakozások optimisták, a 3 százalék körüli éves növekedést sem tartják kizártnak, bár a nemzetközi intézmények, mint az IMF vagy az Európai Bizottság, óvatosabbak: ők 1,7 és 2,3 százalék közé teszik a 2026-os bővülést.
Vélemény: „A magyar gazdaság kijött a gödörből, de a pálya még mindig rögös. A belső fogyasztás stabil bázist ad, de ahhoz, hogy tartósan 3 százalék feletti növekedési pályára álljunk, szükség van a beruházások további élénkülésére és a külkereskedelmi egyenleg javulására is” – olvasható az MNB legfrissebb elemzésében.
