Mérföldkőnek számító döntést hozott Kate Menendez amerikai kerületi bíró, amelyben jelentősen korlátozta a szövetségi ügynökök mozgásterét az utóbbi idők egyik legnagyobb szabású amerikai bevándorlási művelete során.
A feszültség hetek óta
Mérföldkőnek számító döntést hozott Kate Menendez amerikai kerületi bíró, amelyben jelentősen korlátozta a szövetségi ügynökök mozgásterét az utóbbi idők egyik legnagyobb szabású amerikai bevándorlási művelete során.
A feszültség hetek óta tapintható a Minneapolis-St. Paul térségben, ahol a Trump-adminisztráció bevándorlási fellépésének részeként a Bevándorlási és Vámügyi (ICE), valamint a Határőrség tisztviselői nagyszabású műveleteket hajtanak végre.
Trump-adminisztráció fellépése
A bírósági ügyet hat aktivista indította decemberben, akik képviseletében a Minnesotai Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) lépett fel. Szerintük a kormányzati szervek rendszerszinten sértik meg az állampolgárok alkotmányos jogait - ismerteti az AP hírügynökség.
A helyzet január 7-én vált kritikussá, amikor egy szövetségi ügynök fejbe lőtte Renee Goodot, miközben az asszony autójával próbált elhajtani egy razziának helyszínt adó épület elől. Az esetről készült videófelvételek bejárták a közösségi médiát, és olajat öntöttek a tűzre. Az incidens óta a szövetségi ügynökök és a műveleteket figyelő aktivisták között rendszeresek az összecsapások.
Menendez bíró döntése világos határvonalat húz: az ügynököknek nincs joguk őrizetbe venni vagy megállítani járműveket pusztán azért, mert azokban aktivisták követik őket. A határozat kimondja, hogy a hatóságok biztonságos távolságból történő követése „önmagában nem kelt olyan alapos gyanút, amely indokolttá tenné a jármű megállítását”.
A misztérium szerint ,,veszélyes lázadók”
A döntés nem maradt visszhang nélkül a kormányzat részéről sem. Tricia McLaughlin, az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumának államtitkára közleményében védelmébe vette az ügynökök eljárását. Szerinte a hatóságok csupán a jogállamiságot igyekeznek fenntartani a „veszélyes lázadókkal” szemben.
„Az emberek megtámadták a rendőröket, megrongálták a járműveiket és a szövetségi tulajdont. Emlékeztetjük a nyilvánosságot, hogy a bűnüldöző szervek akadályozása szövetségi bűncselekmény” – fogalmazott McLaughlin.
Kate Menendez
Az ügy pikantériája, hogy Kate Menendez egy másik, párhuzamosan futó perben is elnököl, amelyet Minnesota állam, valamint Minneapolis és St. Paul városai indítottak a szövetségi végrehajtási intézkedések teljes felfüggesztését kérve. Bár a szerdai meghallgatáson a bíró elutasította az azonnali felfüggesztésre irányuló kérelmet, elismerte a felvetett alkotmányos kérdések súlyát.
Joghézagok és politikai csatározások
Brian Carter, az állam főügyész-helyettese a tárgyalóteremben úgy fogalmazott: „Amire most leginkább szükségünk van, az egy kis szünet. Csökkenteni kell a hőmérsékletet.”
A bírói döntés értelmében a jövő héten mindkét félnek további jogi beadványokat kell benyújtania. A precedensek hiánya miatt a kérdés továbbra is nyitott. Egyelőre azonban az aktivisták fellélegezhetnek: a bíróság kimondta, hogy a megfigyelés és a békés tiltakozás nem bűncselekmény. Még egy nagyszabású szövetségi razziák közepette sem.
