A grönlandi jobbközép ellenzék meglepetésre választási győzelmet aratott. A Demokrata Párt, amely a Dániától való függetlenség fokozatos megközelítését részesíti előnyben - a szavazatok mintegy 30%-át szerezte meg, mutatják a csaknem teljes eredmények.
"Grönlandnak szüksége van ránk, hogy együtt álljunk egy olyan időszakban, amikor kívülről nagy érdeklődés övezi országunkat" - nyilítkozta Jens-Frederik Nielsen, a párt vezetője a helyi médiának. – Összefogásra van szükség, ezért mindenkivel tárgyalásokat kezdünk - tette hozzá. Pártjának más pártokkal kell tárgyalnia a koalíció létrehozásához - tájékoztat a helyzetről a BBC hírügynökség.
Sziget a Jeges-tenger és az Atlanti-óceán között
Grönland – a világ legnagyobb szigete a Jeges-tenger és az Atlanti-óceán között – mintegy 300 éve a közel 3000 km-re (1860 mérföldre) lévő Dánia ellenőrzése alatt áll. Grönland saját belügyeit irányítja, de a kül- és védelempolitikai döntéseket Koppenhágában hozzák meg.
A választás hat fő pártja közül öt támogatja a Koppenhágától függetlenedést, de nem értenek egyet azzal kapcsolatban, hogy milyen ütemben kell ezt elérni. A Demokrata Párt, amelynek szavazata több mint 20%-kal nőtt 2021-hez képest, mérsékelt függetlenségi pártnak számít. Egy másik ellenzéki párt, a Naleraq, amely a függetlenségi folyamat azonnali beindítását és az Egyesült Államokkal való szorosabb kapcsolatok kialakítását szeretné elérni, a szavazatok csaknem negyedével a második helyen áll.
A két jelenlegi kormánypárt, az Inuit Ataqatigiit (IA) és a Siumut a harmadik és a negyedik helyet érheti el.
Az 57 000 lakosból több mint 40 000 grönlandi szavazhatott 31 képviselő, valamint a helyi önkormányzat megválasztására. Hat párt szerepelt a szavazáson. A szavazásra a hatalmas szigeten szétszórt 72 szavazóhelyiségben került sor.
Joga van függetlenségi népszavazásra
2009 óta Grönlandnak joga van függetlenségi népszavazást kiírni.
Szakértők szerint a demokraták azért nyertek, mert a grönlandiak kormányváltást akartak, de azért is, mert elégedetlenek voltak az új halászati törvényekkel és más hazai problémákkal. A függetlenséget tekinti a legtöbb grönlandi végső célnak, de csak akkor, amikor a gazdaságban, az egészségügyben és más ágazatokban reformokat hajtanak végre.
Grönland stratégiai elhelyezkedése és a kiaknázatlan ásványkincsek különösen felkeltették Trump elnök figyelmét. A sziget megvásárlásának gondolatát először 2019-es első ciklusában vetette fel. Januári hivatalba lépése óta Trump megismételte szándékát, hogy megszerezze a területet.
"Szükségünk van Grönlandra a nemzetbiztonság miatt. Így vagy úgy, meg fogjuk szerezni" - mondta a minap az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa előtt tartott beszédében.
Grönland és Dánia vezetői többször is visszautasították követeléseit.
