Egyre komolyabb gondot jeleznek a finn munkaerőpiaci adatok. Áprilisban 11,6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta, ami 2015 óta nem látott szintet jelent. A munkanélküliek száma egy év alatt 48 ezerrel nőtt, miközben a foglalkoztatottaké csökkent. A finn kereskedelmi kamara vezető közgazdásza szerint a javulás legkorábban ősszel jöhet, de a gyenge nyári munkaerő-kereslet és a nemzetközi bizonytalanság tovább késleltetheti a fordulatot.
Őszig várhat Finnország a javulásra, megugrott a munkanélküliség. Forrás: Unsplash
Gyenge adat érkezett Finnországból, 11 éves csúcsra ugrott a munkanélküliség
Finnországban áprilisban 11,6 százalékra emelkedett a szezonálisan nem kiigazított munkanélküliségi ráta a márciusi 11,1 százalék után. A Trading Economics összesítése szerint ez a legmagasabb érték 2015 májusa óta, vagyis a finn munkaerőpiac több mint egy évtizede nem látott nyomás alá került.
A finn statisztikai hivatal, a Statistics Finland adatai szerint áprilisban 336 ezer munkanélküli volt a 15–74 éves korosztályban. Ez 48 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma eközben 2,559 millióra csökkent, ami 31 ezres visszaesés éves összevetésben elemezte a helyzetet a finn Sttinfo.
Nemcsak több a munkanélküli, kevesebb a foglalkoztatott is
A friss adatok azért különösen kedvezőtlenek, mert a romlás nem pusztán statisztikai elmozdulás: egyszerre nőtt a munkanélküliek száma és csökkent a dolgozóké. A 20–64 évesek foglalkoztatási rátája áprilisban 74,7 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 76,2 százalékkal. A trendmutató is gyengülést jelez. A 20–64 évesek foglalkoztatási rátájának trendje 75,3 százalékra süllyedt.
A férfiaknál különösen látványos volt a romlás. A munkanélküli férfiak száma 199 ezerre, a munkanélküli nőké 136 ezerre emelkedett. A férfiak munkanélküliségi rátája 13,3 százalék volt, ami 1,9 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A nőknél 9,8 százalékos rátát mértek, ez 1,3 százalékpontos éves emelkedést jelent.
A fiatalokat is erősen érinti a gyengülés
A fiatalok munkaerőpiaci helyzete szintén aggasztó képet mutat. A 15–24 évesek körében a munkanélküliségi ráta áprilisban 28 százalék volt, ami 0,8 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A finn statisztikai hivatal ugyanakkor külön jelzi, hogy a havi adatok erősen ingadozhatnak, ezért a munkaerőpiaci trendek értékelésénél érdemes az éves összevetést és a trendmutatókat is figyelni.
A fiatalok magas munkanélkülisége azért jelenthet tartósabb kockázatot, mert a pályakezdők és a szezonális munkát keresők nehezebben tudnak belépni a munkaerőpiacra, ha a vállalatok visszafogják a felvételeket. Ez késleltetheti a foglalkoztatás javulását akkor is, ha a gazdasági környezet később stabilizálódik.
Őszig várhat Finnország a javulásra
Jukka Appelqvist, a Finn Központi Kereskedelmi Kamara vezető közgazdásza szerint a munkaerőpiaci kép ellentmondásos. A fogyasztás év eleji alakulása alapján egyes munkaintenzív szolgáltató ágazatokban később javulhat a munkaerő-kereslet, de a közel-keleti válság elhúzódása és a gyenge nyári munkaerőigény növeli annak kockázatát, hogy a fellendülés tovább csúszik. Appelqvist szerint a kedvező hírekre legjobb esetben is őszig kell várni.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy áprilisban a foglalkoztatottak száma 31 ezerrel volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, és különösen a magánszektor foglalkoztatása alakult gyengén. Ez arra utal, hogy a vállalati munkaerő-kereslet továbbra sem elég erős ahhoz, hogy gyors fordulatot hozzon a munkanélküliségi adatokban.
Európai összevetésben is gyenge a finn adat
A finn adat különösen élesen mutat a tágabb európai környezethez képest. Az Eurostat legutóbbi, márciusi adatai szerint az euróövezet szezonálisan igazított munkanélküliségi rátája 6,2 százalék, az Európai Unióé pedig 6,0 százalék volt. Ehhez képest Finnországban a munkanélküliségi szint jóval magasabb, ami azt jelzi, hogy az ország munkaerőpiaca az uniós átlagnál lényegesen nagyobb nyomás alatt van.
Tartósabb probléma lehet a finn gazdaságban
A friss áprilisi adat alapján Finnországban nem egyszeri kilengésről, hanem elhúzódó munkaerőpiaci gyengeségről lehet szó. A magas munkanélküliség, a csökkenő foglalkoztatás és a bizonytalan külső gazdasági környezet együtt arra utal, hogy a finn gazdaság kilábalása lassabb lehet a korábban vártnál.
A következő hónapokban a legfontosabb kérdés az lesz, hogy a szolgáltatószektor és a szezonális foglalkoztatás képes-e enyhíteni a nyomást. A jelenlegi adatok alapján azonban a finn munkaerőpiac fordulata nem tűnik közelinek, és a munkanélküliség csökkenése legkorábban az ősz folyamán válhat láthatóvá.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash 
