Megkezdődött az „Arctic Endurance” hadművelet: több európai NATO-tagállam katonai kontingenst küldött Grönlandra.
Válaszul Donald Trump amerikai elnök szigetvásárlási törekvéseire és a növekvő sarkvidéki feszültségre.
Helyi idő szerint csüt
Megkezdődött az „Arctic Endurance” hadművelet: több európai NATO-tagállam katonai kontingenst küldött Grönlandra. Válaszul Donald Trump amerikai elnök szigetvásárlási törekvéseire és a növekvő sarkvidéki feszültségre.
Helyi idő szerint csütörtökön egy 15 fős francia katonai egység érkezett meg Grönland fővárosába, Nuukba. A lépés egy szélesebb körű, európai koordinációval megvalósuló „felderítő misszió” része, amelyben Németország, Svédország, Norvégia, Hollandia és az Egyesült Királyság is részt vesz.
Grönland olvadó területei felkeltik a bányavállatok érdeklődését is.
Bár a jelenlegi katonai létszám szimbolikus – alig néhány tucat fő –, a politikai üzenet egyértelmű: Európa kész megvédeni szövetségese területi integritását.
„Mutatjuk az USA-nak, hogy a NATO jelen van”
A diplomáciai feszültség azután hágott tetőfokára, hogy Donald Trump amerikai elnök ismételten hangot adott azon szándékának, miszerint az Egyesült Államoknak ellenőrzése alá kell vonnia a Dániához tartozó, félig autonóm szigetet. Emmanuel Macron francia elnök válaszul bejelentette, hogy a mostani kontingens csak a kezdet, és hamarosan „szárazföldi, légi és tengeri eszközökkel” erősítik meg a jelenlétüket.
A katonai mozgósítás közvetlen előzménye, hogy Dánia és Grönland külügyminiszterei Washingtonban tárgyaltak J. D. Vance amerikai alelnökkel. Lars Lökke Rasmussen dán külügyminiszter a találkozó után közölte: bár a párbeszéd konstruktív volt, „alapvető nézeteltérések” maradtak a felek között. Rasmussen élesen bírálta Trump Grönland megvásárlására irányuló törekvéseit.
Trump azonban nem hátrál. Az Ovális Irodában újságíróknak kijelentette: nemzetbiztonsági okokból szükségünk van Grönlandra. Dánia semmit sem tehetne, ha Oroszország vagy Kína el akarná foglalni a szigetet, de mi igen. Az elnök utalt a múlt heti venezuelai eseményekre is, és bár reményét fejezte ki a megállapodással kapcsolatban, az erőszak alkalmazását sem zárta ki egyértelműen.
A világvégét vizionálják a szövetségesek
Donald Tusk lengyel miniszterelnök ugyan jelezte, hogy országa nem küld katonákat a szigetre, de súlyos figyelmeztetést fogalmazott meg. Szerinte bármilyen amerikai beavatkozás „politikai katasztrófához” vezetne. „Egy NATO-tagállam területének egy másik szövetséges általi annektálási kísérlete a világ végét jelentené, ahogyan azt eddig ismertük” – fogalmazott Tusk.
Eközben Moszkva is megszólalt: Oroszország belgiumi nagykövetsége „komoly aggodalmát” fejezte ki, azzal vádolva a NATO-t, hogy a „(hamis) orosz fenyegetés” ürügyén militarizálja az Arktiszt.
Grönland - Szimbolikus jelenlét vagy tartós védelem?
A katonai műveletek jelenleg alacsony intenzitásúak:
Németország: Egy A400M típusú géppel 13 katonát szállított Nuukba, akik a tervek szerint csak szombatig maradnak.
Franciaország: Macron szerint az európaiaknak „különleges felelősségük” van Grönland iránt, mivel a terület az EU-hoz köthető és kulcsfontosságú NATO-szövetséges.
A dán védelmi vezetés és a grönlandi kormány közös közleménye szerint a fokozott katonai jelenlét célja a „transzatlanti biztonság garantálása”. Hogy a szimbolikus „Arctic Endurance” hadművelet mikor válik állandó állomásoztatássá, az nagyban függ a washingtoni kormányzat következő lépéseitől.
