Kevesebb külföldi tőke érkezett Kínába az év első három hónapjában, miközben a technológiai szektor továbbra is erős befektetői érdeklődést mutat. Az FDI értéke 7,3 százalékkal esett vissza éves alapon, de a high-tech iparágakba irányuló befektetések 30,7 százalékkal nőttek, így a friss adatok inkább átrendeződést, mint teljes befektetői kivonulást jeleznek.
Kettős képet mutat Kína, gyengült a külföldi tőke. Forrás: Unsplash
Egy fontos területen mégis nagyot nőtt a befektetés
Tovább csökkent a Kínába irányuló külföldi működőtőke-befektetések értéke az év első három hónapjában. A pekingi kereskedelmi minisztérium adatai szerint a ténylegesen felhasznált külföldi működőtőke, vagyis az FDI értéke január és március között 249,6 milliárd jüan volt, ami éves összevetésben 7,3 százalékos visszaesést jelent. Ez a megadott, 45,72 forintos jüanárfolyammal számolva nagyjából 11 412 milliárd forintnak felel meg – olvasható a friss adat a kormányzati oldalon.
A friss adat azt mutatja, hogy a külföldi tőke beáramlása továbbra is nyomás alatt áll Kínában. A visszaesés az első két hónapban még 5,7 százalék volt, az első negyedév egészére azonban 7,3 százalékra mélyült. Ugyanakkor a kép nem egyértelműen negatív, mivel a teljes FDI csökkent. Viszont a high-tech iparágakba irányuló befektetések jelentősen nőttek.
Több mint két és fél éve tart a visszaesés
A Kínába érkező külföldi működőtőke csökkenése már több mint két és fél éve tartott márciusban. Ez különösen fontos jelzés egy olyan gazdaságnál, amely hosszú időn át a globális tőke egyik legfontosabb célpontja volt.
A tavalyi teljes évben 9,5 százalékkal esett a Kínába irányuló FDI értéke, 2024-ben pedig 27,1 százalékos volt a visszaesés, ami 2008 óta a legnagyobb csökkenésnek számított. 2023-ban 8 százalékkal mérséklődött a külföldi működőtőke-beáramlás, ami 2012 óta az első éves visszaesés volt. Ezzel szemben 2022-ben még 6,3 százalékos növekedést mértek.
A tartós csökkenés mögött több tényező állhat. A gyengébb kínai növekedési kilátások, a geopolitikai feszültségek, az ellátási láncok átrendeződése, valamint az, hogy több multinacionális vállalat igyekszik diverzifikálni ázsiai termelését.
Mégis több új külföldi cég alakult
A teljes tőkebeáramlás visszaesése mellett érdekes ellentmondás, hogy az új külföldi befektetéssel működő cégek száma nőtt. Az első negyedévben 13 987 új külföldi érdekeltségű vállalkozást alapítottak Kínában, ami 11 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Kína továbbra is vonzó piac maradt sok vállalat számára, de a befektetések szerkezete változik. Több új cég jelenik meg, miközben a ténylegesen beáramló tőke összértéke csökken. Vagyis a befektetők óvatosabbak lehetnek a nagyobb volumenű, hosszabb távú beruházásokkal, miközben bizonyos területeken továbbra is keresik a piaci lehetőségeket.
A szolgáltatások vitték a legtöbb tőkét
A minisztériumi adatok szerint a szolgáltatási szektor 174,6 milliárd jüan külföldi működőtőkét vonzott az első negyedévben. Ez volt a legnagyobb tétel a főbb ágazatok között.
A feldolgozóiparba 71,46 milliárd jüan érkezett. Ez továbbra is jelentős összeg, de a kínai gazdaság átalakulását is mutatja: a külföldi befektetések egyre nagyobb része már nem pusztán hagyományos gyártási kapacitásokba, hanem szolgáltatásokba, technológiai fejlesztésekbe és magasabb hozzáadott értékű iparágakba irányul.
A high-tech szektor lett a nagy kivétel
A legfontosabb pozitívumot a high-tech iparágak jelentették. Ezekbe a területekbe 102,73 milliárd jüan külföldi működőtőke érkezett, ami éves alapon 30,7 százalékos növekedést jelentett. A high-tech szektor ezzel a teljes beérkező FDI 41,2 százalékát adta.
Különösen látványos volt a kutatás-fejlesztési szolgáltatások bővülése, ahol 127,8 százalékos növekedést mértek. A számítógép- és irodai eszközök gyártásába irányuló tőke 88,1 százalékkal nőtt, míg az elektronikai és kommunikációs berendezések gyártásában 23,8 százalékos emelkedést regisztráltak.
A külföldi befektetők nem teljesen fordultak el Kínától. Inkább szelektívebbé váltak. A hagyományosabb területek helyett a technológiai, kutatás-fejlesztési és magasabb hozzáadott értékű ágazatokban látnak nagyobb lehetőséget.
Luxemburg, Svájc és Franciaország növelte befektetéseit
Országok szerint nagy különbségek látszanak. A legnagyobb növekedést Luxemburg esetében mérték: az onnan Kínába érkező FDI értéke 96,8 százalékkal emelkedett január és március között éves összevetésben.
Svájcból 50,4 százalékkal, Franciaországból pedig 42,3 százalékkal nőtt a Kínába irányuló működőtőke. A Trading Economics adatai szerint Dél-Korea esetében is erős, 35,2 százalékos növekedést mértek.
Ez azt mutatja, hogy a teljes visszaesés ellenére egyes európai és ázsiai befektetői körök továbbra is aktívak Kínában. Az összesített FDI csökken, bizonyos országokból és bizonyos szektorokba továbbra is jelentős tőke érkezik.
Peking ösztönzőkkel próbálja fékezni a visszaesést
Kína az elmúlt időszakban több lépést is tett a külföldi befektetések ösztönzésére. Peking bővítette azoknak az ágazatoknak a listáját, amelyek külföldi befektetési ösztönzőkre jogosultak. A támogatott területek között kiemelt szerepet kaptak a fejlett gyártási, modern szolgáltatási, zöldipari és high-tech szektorok. Kína szeretné megállítani vagy legalább lassítani a külföldi tőke visszaesését. A beruházásokat a stratégiailag fontosabb, magasabb technológiai szintű ágazatok felé terelné.
A következő hónapokban kiderül, hogy Peking képes-e stabilizálni a tőkebeáramlást. Ha a teljes FDI tovább csökken, az a kínai gazdaság beruházási lendületét is gyengítheti. Ha viszont a high-tech szektor növekedése tartós marad, az segíthet, hogy Kína a kevesebb külföldi tőkéből is magasabb hozzáadott értékű beruházásokat vonzzon.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash 
