Nőtt Kína külső adóssága, de Peking egyelőre nem lát pénzügyi feszültséget.
Az állomány az első negyedév végére 2 412 milliárd dollárra emelkedett.
A kép azért árnyalt, mert az adósság több mint fele jüanban áll fenn, míg Kína devizatartaléka továbbra is 3 400 milliárd dollár felett van.
Kína külső adóssága nőtt, de Peking szerint stabil maradt […]
Nőtt Kína külső adóssága, de Peking egyelőre nem lát pénzügyi feszültséget. Az állomány az első negyedév végére 2 412 milliárd dollárra emelkedett. A kép azért árnyalt, mert az adósság több mint fele jüanban áll fenn, míg Kína devizatartaléka továbbra is 3 400 milliárd dollár felett van.
Az ázsiai ország pénzügyi helyzete ismét fókuszban. Forrás: Unsplash
Kína külső adóssága nőtt, de Peking szerint stabil maradt a szerkezet
Kína külső adóssága 2412,1 milliárd dollárra emelkedett az első negyedév végére, ami 83,3 milliárd dolláros, vagyis 4 százalékos növekedést jelent a múlt év végéhez képest. A kínai devizafelügyelet, a SAFE szerint a bővülés mérsékelt maradt, az adósság deviza- és lejárati szerkezete pedig összességében stabilnak tekinthető – olvasható friss adata a Kucoin oldalán.
Nőtt Kína külső adóssága az első negyedévben
A SAFE adatai szerint Kína külső adóssága március végén 2 412,1 milliárd dollárt tett ki. Ez az összeg a belföldi és külföldi devizában fennálló, külföldiekkel szembeni tartozásokat foglalja magában, Hongkong, Makaó és Tajvan nélkül.
Fontos különbség, hogy a külső adósság nem azonos az államadóssággal. Ide tartozhatnak banki, vállalati, kereskedelmi és egyéb pénzügyi kötelezettségek is, amelyeket kínai rezidensek külföldi szereplőkkel szemben tartanak nyilván.
Mi okozta az emelkedést?
A kínai devizafelügyelet szerint az adósság mérsékelt növekedését elsősorban az aktív határokon átnyúló kereskedelem magyarázta. Ez növelte a nem rezidensek betéteit és a kereskedelmi hitelek állományát.
Ez azt jelenti, hogy a bővülés nem feltétlenül klasszikus hitelfelvételi hullámot jelez, hanem részben a külkereskedelmi forgalomhoz kapcsolódó finanszírozási tételekből adódhat. Kína továbbra is a világ egyik legnagyobb exportőre, így a kereskedelmi finanszírozás változása jelentősen befolyásolhatja a külső adósság alakulását.
Stabil maradt a jüan aránya
A SAFE kiemelte, hogy az adósság devizaszerkezete stabil maradt. Március végén a külső adósság 55 százaléka jüanban állt fenn, ugyanúgy, mint a múlt év végén.
Ez Peking számára kedvező jelzés, mert a nagyobb jüanarány csökkentheti a dollárban vagy más külföldi devizában fennálló adósság árfolyamkockázatát. Ha egy ország külső adósságának jelentős része saját devizában van, kevésbé sérülékeny a dollár erősödésével vagy a globális kamatemelkedéssel szemben.
Rövidebb lett a lejárati szerkezet
A lejárati szerkezetben ugyanakkor volt elmozdulás. A közép- és hosszú lejáratú adósság aránya a teljes külső adósságon belül 41 százalék volt március végén, szemben a múlt év végi 43 százalékkal.
Ez azt jelenti, hogy a rövidebb lejáratú tételek súlya enyhén nőtt. Önmagában ez még nem jelent kockázati fordulatot, de a rövid lejáratú külső adósság alakulását a befektetők és hitelminősítők általában szorosan figyelik, mert gyorsabban megújítandó finanszírozást jelent.
Erős devizatartalék védi a kínai pénzügyi rendszert
Kína pénzügyi stabilitása szempontjából fontos, hogy az ország továbbra is hatalmas devizatartalékkal rendelkezik. A SAFE friss közlése szerint Kína devizatartaléka május végén 3442,2 milliárd dollár volt, ami 31,7 milliárd dollárral, 0,93 százalékkal haladta meg az áprilisi szintet.
Ez 2015 óta a legmagasabb tartalékszintek közé tartozik, és továbbra is jelentős védőpajzsot jelent a külső pénzügyi sokkokkal szemben. A devizatartalék növekedését a SAFE szerint az árfolyammozgások és a globális pénzügyi eszközök árának változása is segítette.
Mit üzennek az adatok a piacoknak?
A kínai külső adósság emelkedése önmagában figyelemre méltó, de a szerkezet alapján Peking egyelőre stabil helyzetről beszél. A jüanban fennálló adósság magas aránya és a több mint 3400 milliárd dolláros devizatartalék mérsékli a külső finanszírozási kockázatokat.
A befektetők számára ugyanakkor a kép nem teljesen egyoldalú. A rövidebb lejáratú adósságrész arányának emelkedése, a gyenge belső kereslet és a kínai gazdaság lassulásával kapcsolatos aggodalmak továbbra is fontos kockázati tényezők. A mostani adatok alapján azonban Kína külső pénzügyi pozíciója továbbra is erős tartalékokra és viszonylag stabil adósságszerkezetre épül.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
