Újabb front nyílt az amerikai–kínai gazdasági háborúban. Peking visszavág Washingtonnak, és megemeli az amerikai hajók kikötői díjait. A döntés válasz az Egyesült Államok hasonló intézkedésére, amely a kínai hajózási ipart sújtja – a következmények pedig az egész globális kereskedelmet érinthetik, hiszen mindkét fél a tengeri szállítást használja gazdasági fegyverként.
Kína október 14-től megemeli az amerikai hajók kikötői díjait. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Újabb szintre lépett a Kína és az Egyesült Államok közötti gazdasági háború,
október 14-től megemelt kikötői díjakat kell fizetniük az amerikai hajóknak a kínai kikötőkben, válaszul arra, hogy Washington extra terheket vetett ki a kínai hajókra és hajógyárakra. A viszontintézkedések súlyosan érinthetik a globális tengeri áruszállítást, és új feszültséget hozhatnak a világkereskedelemben – számolt be a Reuters Kína lépéséről.
Kína válaszolt az amerikai szankciókra
A kínai közlekedési minisztérium közleménye szerint október 14-től az amerikai tulajdonban lévő, üzemeltetett vagy épített hajók, beleértve az amerikai zászló alatt hajózókat is – megemelt kikötői díjat kötelesek fizetni, ha kínai kikötőkbe érkeznek.
A döntés reakció az Egyesült Államok lépésére, amely ugyanettől az időponttól kezdve extra díjakat vet ki minden kínai tulajdonú vagy Kínában gyártott hajóra, ha azok amerikai kikötőkbe futnak be.
Az amerikai díjak több komponensből állnak:
Egyszeri díj: első kikötéskor akár 1 millió dollár felett is lehet egy 10 ezer konténeres hajó esetében.
Tonnadíj: a nettó szállítmány után tonnánként 80 dollár fizetendő.
Évenkénti emelés: a díjak 2028-ig évente növekednek.
Kína szerint amerika „a diszkriminatív és a globális ellátási láncot veszélyezteti”
A kínai közlekedési minisztérium élesen bírálta a washingtoni intézkedést:
„Ez egyértelműen diszkriminatív, súlyosan sérti a kínai hajózási ipar jogos érdekeit, komolyan zavarja a globális ellátási lánc stabilitását, és súlyosan aláássa a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi rendet.”
Válaszul Kína 400 jüan/tonna (kb. 56 dollár/tonna) díjat vet ki az amerikai hajókra,
amely évről évre emelkedik:
-
2026. április 17-től: 640 jüan (közel 90 dollár/tonna)
-
2027. április 17-től: 880 jüan ( közel 123 dollár/tonna)
-
2028. április 17-től: 1120 jüan ( közel 157 dollár/tonna)
A díjak a kínai kikötőkbe érkező amerikai tulajdonú, üzemeltetésű vagy építésű hajókra vonatkoznak.
A tenger az új front a kereskedelmi háborúban
A konfliktus mögött mélyebb iparági egyensúlytalanság áll. Elemzők szerint Kína a világ hajógyártásának vezető hatalma. Több mint ezer kereskedelmi hajót építettek 2024-ben kínai gyárakban, Ezzel szemben az Egyesült Államokban kevesebb mint tízet.
Az amerikai kormány a hazai hajógyártás újjáélesztését tűzte ki célul, miközben korlátozni próbálja Kína növekvő tengeri és logisztikai befolyását.
A mostani kölcsönös díjemelés az USTR (U.S. Trade Representative) vizsgálatát követő intézkedéscsomag része, amely a kínai hajózási ipart érintő állami támogatásokat és árversenyt vizsgálta.
Mit jelent ez a világ kereskedelemének?
A kétoldalú intézkedések komolyan érinthetik a világ legnagyobb szállítmányozó cégeit (MSC, Maersk, COSCO, CMA CGM stb.), mivel a kelet–nyugati konténerforgalom több mint 60%-a kínai gyártmányú hajókon zajlik.
A szakértők szerint a feszültség a tengeri szállítási költségek emelkedését okozhatja,
ami tovább növelheti az inflációs nyomást világszerte. Különösen az energiapiacon és a nyersanyag-kereskedelemben.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció) 
