Legkésőbb 2027. január 1-jéig leállítja Nagy-Britannia az orosz nyersolajból más országokban előállított repülőgép-üzemanyag és gázolaj importját. A brit kormány ezzel egy olyan szankciós kiskaput zárna be, amely lehetővé tette, hogy orosz eredetű olajból készült üzemanyag közvetett módon továbbra is eljusson a brit piacra.
A döntés érzékeny időszakban született. London korábban már szigorította az orosz energiahordozókkal kapcsolatos szabályokat, de a közel-keleti feszültségek és a Hormuzi-szoros lezárásának kockázata miatt átmeneti engedélyeket adott egyes üzemanyagok behozatalára. Ezt a lépést több bírálat érte, különösen az Európai Unió részéről, amely szerint most nem az Oroszország elleni szankciók enyhítésének van itt az ideje – jelentette be a brit kormány a tilalmat.
A brit kormány döntése azokra az üzemanyagokra vonatkozik, amelyeket nem Oroszországban, hanem harmadik országok finomítóiban állítanak elő orosz nyersolajból. A legfontosabb érintett termékek a repülőgép-üzemanyag és a gázolaj.
Ez azért lényeges, mert a közvetlen orosz olaj- és energiahordozó-importot Nagy-Britannia már korábban korlátozta. A mostani ügy azonban arról szól, hogy az orosz nyersolaj más országokba kerülhetett, ott feldolgozták, majd az így készült üzemanyag már nem közvetlen orosz exportként jelent meg a nemzetközi piacon.
A brit üzleti és kereskedelmi minisztérium szerint az átmeneti importengedélyek legkésőbb 2027. január 1-jén lejárnak. A tárca ugyanakkor jelezte, hogy a kormány kéthetente felülvizsgálja a helyzetet, és ha lehetséges, a határidő előtt visszavonja az engedélyeket.
London azzal indokolta a korábbi átmeneti engedélyeket, hogy az energiaellátás stabilitását is figyelembe kellett venni. A közel-keleti válság és a Hormuzi-szoros lezárásának veszélye komoly ellátási sokkot okozhatott volna a globális üzemanyagpiacon.
A brit kormány szerint a fokozatos bevezetés egyszerre szolgálta a piaci rugalmasságot és az Oroszországra gyakorolt nyomás fenntartását. Vagyis London álláspontja szerint nem a szankciók felpuhításáról, hanem azok ütemezett bevezetéséről volt szó.
Stephen Doughty, a brit külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia egyszerre akarja maximalizálni az Oroszországra nehezedő nyomást és megőrizni a hazai piaci stabilitást.
Az átmeneti engedélyek komoly bírálatokat váltottak ki. Az Európai Bizottság egyik szóvivője korábban úgy fogalmazott, hogy nincs itt az ideje az Oroszország elleni szankciók enyhítésének.
A kritikusok szerint a harmadik országokon keresztül érkező, orosz nyersolajból készült üzemanyag továbbra is bevételt biztosíthat Moszkvának. Ez különösen érzékeny kérdés, mert a nyugati szankciók egyik fő célja éppen az, hogy csökkentsék Oroszország energiahordozókból származó bevételeit, amelyekből a háborút is finanszírozhatja. London viszont azt állítja, hogy a már meglévő szankciókat nem oldotta fel, csak az új korlátozások teljes életbe léptetéséhez adott átmeneti időszakot.
A repülőgép-üzemanyag behozatali tilalma elsősorban Indiát érintheti. A szankciók előtt az indiai finomítókból jelentős mennyiségű, orosz eredetű nyersolajból készült kerozin érkezett Nagy-Britanniába és más európai országokba.
India az ukrajnai háború kezdete után az orosz olaj egyik legnagyobb vásárlójává vált, mivel jelentős kedvezménnyel jutott hozzá a nyersanyaghoz. Az indiai finomítók ezt feldolgozták, majd a késztermékek egy része európai piacokra is eljutott. Ez a gyakorlat régóta vitatott. Formálisan nem közvetlen orosz importként jelenik meg, gazdaságilag azonban továbbra is kapcsolódhat az orosz olajexporthoz.
Nagy-Britannia 2023 januárjában megtiltotta az orosz cseppfolyósított földgáz, vagyis LNG importját. Később azt is megtiltotta, hogy brit vállalatok tengeri szállítási, biztosítási vagy más kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtsanak harmadik országokba irányuló orosz LNG-exporthoz.
A mostani döntés ennek a szankciós politikának a folytatása. A cél az, hogy ne csak a közvetlen orosz energiahordozó-importot korlátozzák, hanem azokat a közvetett útvonalakat is, amelyeken keresztül orosz eredetű olajtermékek továbbra is elérhetik a brit piacot.
Az Európai Unió hasonló logika mentén korlátozta az orosz tengeri nyersolaj és finomított olajtermékek importját. Az uniós intézkedések célja szintén az, hogy mérsékeljék Oroszország energiaexportból származó bevételeit.
A tilalom rövid távon szűkítheti a brit piacra érkező dízel és repülőgép-üzemanyag beszerzési lehetőségeit. Ez különösen akkor lehet érzékeny, ha a globális olaj- és üzemanyagpiacon újabb ellátási zavarok alakulnak ki.
Hosszabb távon azonban a döntés világos irányt jelez: Nagy-Britannia csökkenteni akarja az orosz eredetű energiahordozóktól való közvetett függését is. Ez a finomítói, kereskedelmi és logisztikai szereplőket arra kényszerítheti, hogy tisztább eredetű, szankciós szempontból kevésbé kockázatos forrásokat keressenek. A következő hónapokban ezért az lesz a kulcskérdés, hogy London valóban kivár-e 2027. január 1-jéig, vagy a kétheti felülvizsgálatok alapján korábban is lezárja az átmeneti engedélyeket.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
A tartalom tájékoztató jellegű, nem minősül befektetési tanácsnak.
