A háborús gazdaság árát egyre nehezebb elrejteni Oroszországban.
Az infláció ugyan lassul, de továbbra is cél felett maradt, miközben az üzemanyagpiaci zavarok és a költségvetési nyomás fékezik a jegybank mozgásterét.
Moszkva ezért csak óvatosan vágott kamatot, a piac által várt nagyobb lazítás helyett mindössze 25 bázispontos csökkentést jelentett be.
Az orosz jegybank pénteken 25 bázisponttal, […]
A háborús gazdaság árát egyre nehezebb elrejteni Oroszországban. Az infláció ugyan lassul, de továbbra is cél felett maradt, miközben az üzemanyagpiaci zavarok és a költségvetési nyomás fékezik a jegybank mozgásterét. Moszkva ezért csak óvatosan vágott kamatot, a piac által várt nagyobb lazítás helyett mindössze 25 bázispontos csökkentést jelentett be.
Inflációs kockázatok fékezik az orosz jegybankot. Forrás: Unsplash
Az orosz jegybank pénteken 25 bázisponttal, 14,5 százalékról 14,25 százalékra csökkentette az irányadó kamatot. A döntés ugyan folytatja a tavaly nyár óta tartó kamatcsökkentési ciklust, de a lépés kisebb volt annál, mint amit a piac előzetesen várt: az elemzők többsége 50 bázispontos vágásra számított.
A Bank of Russia ezzel egyértelmű üzenetet küldött. A kamatcsökkentés folytatódhat, de nem minden áron. A jegybank szerint az infláció lassulása még nem elég stabil, a hitelezés élénkül, a költségvetési politika lazább lehet a vártnál, miközben az üzemanyag-termelés körüli zavarok is növelik az inflációs kockázatokat.
Sorozatban kilencedik kamatvágás jött
A mostani döntés sorban a kilencedik kamatcsökkentés volt 2025 júniusa óta. Akkor az orosz jegybank még 21 százalékról 20 százalékra vágta az alapkamatot, azóta pedig fokozatosan enyhített a monetáris szigoron. Az előző kamatdöntő ülésen, április 24-én a jegybank 50 bázispontos vágást hajtott végre, 15 százalékról 14,5 százalékra csökkentve az irányadó rátát. Ehhez képest a mostani 25 bázispontos csökkentés már óvatosabb tempót jelez.
A döntés azért fontos, mert az orosz gazdaság egyszerre szembesül lassuló növekedéssel és továbbra is érezhető inflációs nyomással. A magas kamatszint fékezi a beruházásokat és a hitelezést, de a túl gyors lazítás újra felerősíthetné az árnyomást.
Miért nem vágott nagyobbat a jegybank?
A Bank of Russia közleménye szerint az orosz gazdaság az év eleji átmeneti visszaesés után mérsékelt ütemben növekszik. A jegybank ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az alapfolyamatokat mutató árnövekedés még mindig 4–5 százalék körül alakul évesített ütemben, vagyis nem tért vissza teljesen a kívánt szintre.
A másik fontos ok a hitelezés gyorsulása. A jegybank szerint az utóbbi hónapokban mind a vállalati, mind a lakossági hitelaktivitás élénkült. Ez önmagában kedvező lehet a gazdaságnak, de ha túl gyorsan nő a hitelkihelyezés, az keresleti oldalról újabb inflációs nyomást okozhat.
A harmadik tényező a költségvetési politika. A jegybank arra figyelmeztetett, hogy a fiskális politika a következő három évben a korábban vártnál alkalmazkodóbb, vagyis lazább lehet. Ez magasabb kamatpályát tehet szükségessé annál, mint amit a jegybank áprilisi alapforgatókönyve feltételezett.
Az infláció lassul, de még nincs célon
A hivatalos közlés alapján az éves infláció június 15-én 5,6 százalékon állt. Májusban az éves infláció 5,3 százalékra csökkent az áprilisi 5,6 százalékról, havi alapon pedig 0,2 százalékos áremelkedést mértek az előző havi 0,1 százalék után.
Ez azt mutatja, hogy az infláció éves szinten mérséklődik, de még mindig a jegybank 4 százalékos célja felett van. A Bank of Russia előrejelzése szerint az éves infláció 2026-ban 4,5–5,5 százalékra lassulhat, 2026 második felében pedig az alapinfláció közel kerülhet a 4 százalékos célhoz. A jegybank várakozása szerint 2027-től az éves infláció már a célértéken maradhat. A kép tehát kettős. A dezinfláció elindult, de a jegybank még nem tekinti teljesen tartósnak. Ez magyarázza, miért választott kisebb kamatcsökkentést.
Üzemanyagpiaci zavarok is növelik a kockázatokat
A jegybank közleménye szerint középtávon továbbra is a proinflációs kockázatok dominálnak. Ezek között szerepelnek a magas inflációs várakozások, a bérek termelékenységnél gyorsabb növekedése, a geopolitikai feszültségek, valamint a motorüzemanyag-termelés átmeneti visszaesése.
A Reuters beszámolója szerint az orosz üzemanyagpiacra nyomást gyakorolnak az energetikai és finomítói infrastruktúrát érő ukrán dróntámadások is. A lap szerint az üzemanyagárak emelkedése és egyes régiók ellátási zavarai szintén hozzájárulhattak ahhoz, hogy a jegybank óvatosabb vágás mellett döntött. Például az üzemanyagárak gyorsan beépülhetnek a szállítási, termelési és fogyasztói költségekbe. Ha a benzin- és dízelárak tartósan emelkednek, az szélesebb körben is megjelenhet az inflációban.
A munkaerőpiac továbbra is feszes
Az orosz jegybank szerint a munkaerőpiac feszessége ugyan enyhül, de lassuló ütemben. A vállalati felmérések alapján megállt annak a céges körnek a csökkenése, amely munkaerőhiányról számol be. A munkanélküliség továbbra is rekordalacsony szinten van.
Ez szintén inflációs kockázatot jelenthet. Ha a vállalatok továbbra is nehezen találnak munkaerőt, akkor magasabb bérekkel próbálhatják megtartani vagy megszerezni a dolgozókat. A gyors bérnövekedés pedig akkor válhat problémává, ha meghaladja a termelékenység emelkedését, mert ez növeli a cégek költségeit és végső soron az árakat is.
Mit üzent a piacnak a döntés?
A kisebb kamatvágás azt jelzi, hogy az orosz jegybank nem akarja túl gyorsan lazítani a pénzügyi feltételeket. Bár a gazdaság növekedése mérsékelt, a jegybank továbbra is az inflációs kockázatokat tartja nagyobbnak.
A döntés csalódást okozhat azoknak a vállalatoknak és bankoknak, amelyek gyorsabb kamatcsökkentést vártak a beruházások és a hitelezés élénkítése érdekében. Ugyanakkor a jegybank szempontjából a túl gyors enyhítés veszélyes lehetne, mert az árstabilitás még nem állt helyre teljesen.
Júliusban jöhet a következő fontos döntés
A Bank of Russia következő kamatdöntő ülését július 24-én tartja. A jegybank addig azt vizsgálja, hogy fenntartható-e az infláció lassulása, hogyan alakulnak az inflációs várakozások, és milyen kockázatokat jelentenek a külső és belső gazdasági feltételek.
A mostani döntés alapján a kamatcsökkentési ciklus nem ért véget, de a jegybank egyértelműen lassabb, adatvezérelt pályára állt. A következő hónapokban az infláció, az üzemanyagárak, a költségvetési politika és a hitelezés alakulása döntheti el, mennyi tér marad a további kamatvágásokra.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
