Nagy port kavart az USA-ban a Trump-kormányzat döntése.
100 ezer dolláros díjat kell fizetni az új H-1B munkavállalói vízumokért.
A technológiai szektor szerint ez elriaszthatja a legtehetségesebb külföldi szakembereket, és veszélybe sodorh
Nagy port kavart az USA-ban a Trump-kormányzat döntése. 100 ezer dolláros díjat kell fizetni az új H-1B munkavállalói vízumokért. A technológiai szektor szerint ez elriaszthatja a legtehetségesebb külföldi szakembereket, és veszélybe sodorhatja az amerikai cégek versenyképességét.
100 ezer dolláros díjat kell fizetni az új H-1B munkavállalói vízumokért. Forrás: Unsplash (illusztráció)
A Trump-kormányzat bejelentette. A jövőben 100 ezer dolláros egyszeri díjat kell fizetni az új H-1B munkavállalói vízumokért. A bejelentés csak az új vízumokra vonatkozik, egyszeri díj lesz, és nem érinti a meglévő vízumokat vagy a hosszabbításokat. A döntés komoly aggodalmat váltott ki a technológiai szektorban, amely nagymértékben támaszkodik indiai és kínai szakemberekre – olvasható a hír a Reuters oldalán.
Mi az a H-1B vízum valójában?
A H-1B vízum az Egyesült Államok egyik legfontosabb programja a magasan képzett külföldi munkaerő bevonzására. Évente 65 ezer vízumot bocsátanak ki a specializált területeken dolgozó szakemberek számára, további 20 ezret pedig a felsőfokú végzettségű pályázóknak. A vízum három-hat évre szól, a költségeket szinte teljes egészében a munkáltatók viselik. A rendszer kulcsfontosságúvá vált különösen a Szilícium-völgyben, ahol a cégek hatalmas számban alkalmaznak indiai és kínai mérnököket, programozókat és kutatókat.
A Trump-adminisztráció radikális lépése a 100 ezer dolláros díjjal kapcsolatban
A Trump-adminisztráció radikális lépést jelentett be: a jövőben az újonnan kiállított H-1B vízumok után 100 ezer dolláros egyszeri díjat kell fizetni. A Fehér Ház tisztázta, hogy a szabályozás nem érinti a már meglévő vízumokat vagy azok meghosszabbítását. A hír mégis sokkolta a technológiai szektort: több vállalat – köztük az Amazon, a Microsoft és a Meta – arra figyelmeztette H-1B vízummal rendelkező alkalmazottait, hogy maradjanak az Egyesült Államokban, illetve ne kockáztassanak külföldi utazással.
Mit okoz ez a vízum a technológiai szektorban?
A kritikusok szerint a döntés főként a kisebb cégeket és startupokat sújtja, amelyek nem tudják kigazdálkodni a hatalmas költséget. Egyes elemzők szerint emiatt a vállalatok kénytelenek lehetnek bizonyos magas értékű munkákat külföldre helyezni. „Az új díjak ellenösztönzőt teremtenek a világ legokosabb tehetségeinek az USA-ba vonzására” – fogalmazott Deedy Das, a Menlo Ventures partnere.
India eddig a H-1B vízumok legnagyobb nyertese volt. A jóváhagyott kérelmek 71 százaléka indiai munkavállalóknak jutott, Kína pedig 11,7 százalékkal a második helyen állt. 2025 első felében az Amazon több mint 12 ezer, a Microsoft és a Meta egyenként több mint 5 ezer vízumot kapott. A támogatók, köztük Elon Musk úgy vélik, hogy a program nélkülözhetetlen a tehetséghiány pótlására, míg az ellenzők az amerikai munkavállalók kiszorítását látják benne.
És hogy milyen vitát generál ez a döntés? A díj bevezetése hosszú távon átalakíthatja a globális munkaerőpiacot és komoly kihívást jelenthet az Egyesült Államok technológiai fölényének fenntartásában.
