Kína devizatartaléka júniusban 26 milliárd dollárral csökkent az előző havi, több mint tízéves csúcs után.
A visszaesés mögött elsősorban az amerikai dollár erősödése és az eszközárak átértékelődése állhatott.
Peking közben tovább növelte aranytartalékát, a kínai jegybank már a huszadik egymást követő hónapban vásárolt aranyat.
Erős dollár ütötte meg Kína devizatartalékait Kína devizatartaléka június végén 3416 […]
Kína devizatartaléka júniusban 26 milliárd dollárral csökkent az előző havi, több mint tízéves csúcs után. A visszaesés mögött elsősorban az amerikai dollár erősödése és az eszközárak átértékelődése állhatott. Peking közben tovább növelte aranytartalékát, a kínai jegybank már a huszadik egymást követő hónapban vásárolt aranyat.
Kína devizatartaléka visszaesett a tízéves csúcsról. Forrás: Unsplash
Erős dollár ütötte meg Kína devizatartalékait
Kína devizatartaléka június végén 3416 milliárd dollár volt, ami 26 milliárd dolláros, vagyis 0,75 százalékos csökkenést jelent az előző hónaphoz képest. Májusban a tartalékállomány 3442 milliárd dolláron állt, ami több mint tízéves csúcsnak számított.
A mostani visszaesés nem jelenti azt, hogy Kína tartalékpozíciója megingott volna. Az ország továbbra is a világ legnagyobb devizatartalékával rendelkezik, és a 3,4 billió dollár feletti szint továbbra is rendkívül erős külső pénzügyi védőhálót jelent. A tartalékállomány a májusi kiugró szint után mérséklődött. Az ilyen mozgásokat nemcsak tényleges tőkebeáramlások vagy -kiáramlások alakítják, hanem az is, hogyan változik a tartalékokban tartott devizák és pénzügyi eszközök dollárban számított értéke – olvasható a hír a Reuters oldalán.
Az erősebb dollár is nyomást gyakorolt a tartalékokra
A csökkenés egyik fő oka az amerikai dollár erősödése volt. A dollárindex júniusban mintegy 2,3 százalékkal emelkedett a főbb devizák kosarával szemben, ami 2025 júliusa óta a legnagyobb havi erősödésnek számított.
Ez azért fontos, mert Kína devizatartaléka többféle devizában és eszközben van nyilvántartva, de dollárban közlik az összesített értékét. Ha a dollár erősödik, akkor az euróban, jenben vagy más devizában tartott eszközök dollárban számított értéke csökkenhet, még akkor is, ha a tényleges állomány nem változik jelentősen.
A jüan árfolyama szintén gyengült a dollárral szemben júniusban, amely tovább erősítette a devizapiaci mozgások jelentőségét. A tartalékadat így egyszerre tükrözi a piaci árfolyammozgásokat, a globális kötvény- és részvénypiaci árazást, valamint Kína külső pénzügyi folyamatait.
Tovább veszi az aranyat a kínai jegybank
A devizatartalék csökkenése mellett Kína aranytartaléka tovább nőtt. A kínai jegybank adatai szerint az aranyállomány június végén 75,44 millió uncia volt, szemben a május végi 74,96 millió unciával. Ez 480 ezer unciás havi növekedést jelent, ami körülbelül 15 tonnának felel meg. A Reuters beszámolója szerint ez volt a legnagyobb havi aranytartalék-bővítés több mint két és fél éve.
A kínai jegybank ezzel már a huszadik egymást követő hónapban vásárolt aranyat. Ez jól illeszkedik abba a hosszabb távú stratégiába, amelyben több jegybank is igyekszik diverzifikálni tartalékait, és csökkenteni a túlzott dollárkitettséget.
Nőtt a mennyiség, mégis csökkent az érték
A kínai aranytartalék mennyisége tehát emelkedett, az értéke azonban jelentősen visszaesett. A hivatalos adatok szerint az aranytartalék értéke a májusi 340,75 milliárd dollárról júniusban 303,72 milliárd dollárra csökkent. A látszólagos ellentmondás oka az arany világpiaci árának esése. A spot arany ára júniusban 11,65 százalékkal zuhant, ami 2008 októbere óta a legnagyobb havi visszaesés volt. Így, ha az arany ára erősen esik, akkor a tartalék piaci értéke akkor is csökkenhet, ha közben a központi bank több aranyat vásárol.
Peking tartalékpolitikája egyre jobban figyel az aranyra
A júniusi adatok vegyes képet mutatnak. A devizatartalék visszaesett a májusi csúcsról, de továbbra is rendkívül magas szinten áll. Az aranytartalék mennyisége közben tovább nőtt, ami azt jelzi, hogy Peking folytatja a tartalékok átalakítását és diverzifikálását.
Kína tartalékpolitikáját egyszerre befolyásolja a dollár mozgása, az aranyár alakulása és a geopolitikai környezet. A világ második legnagyobb gazdasága továbbra is jelentős pénzügyi pufferrel rendelkezik, de a tartalékok összetétele és értéke egyre érzékenyebben reagál a globális piaci mozgásokra.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
