A CREA (Centre for Research on Energy and Clean Air) szeptemberi összesítése szerint a Hormuz-válság hat hónap alatt [március és augusztus 2026 között] a világ fosszilisenergia-importőreinek összesen több mint 330 milliárd dolláros többletköltséget okozott. Az ázsiai importőrök vállalták a terhelés oroszlánrészét: Kína közel 35,5, India 22,5, Dél-Korea 13,2, Japán 12 milliárd dollárral fizetett többet fosszilis energiáért a vizsgált időszakban, a CREA adatai szerint. Ez nem véletlen: a Hormuzi-szoroson átmenő olajkereskedelem közel 90 százaléka Ázsiába irányul: Kína (37,7%), India (14,7%), Dél-Korea (12,0%), Japán (10,9%) a legnagyobb felvevők a Visual Capitalist elemzése szerint. Minél nagyobb egy ország részesedése a Hormuz-folyamokból, annál súlyosabb a kereskedelmi mérleg-romlás és az importált infláció.
Az érme másik oldala: Ázsia energiaexportőrei ellentétes irányú szélben navigálnak. Malajzia (Petronas LNG), Indonézia (szén és LNG) és Ausztrália [az egyik legnagyobb globális LNG-exportőr] számára a megemelkedett energiaárak exportbevételi hasznot hoznak. Az IEA 2026-os Délkelet-Ázsia Energia-kilátása szerint a Hormuz-válság által felfeszített globális LNG-piac felértékeli e térség exportkapacitásait. Az Allianz Trade elemzése egyértelműen kimondja: a Hormuz-sokk az ázsiai feltörekvő piacokat befektetési profil szerint is szétbontotta: az exportőrök és az importőrök helyzete élesen eltér, nemcsak a folyó fizetési mérlegükben, hanem az energiaár-kockázati prémiumban is.
A J.P. Morgan Private Bank 2026-os ázsiai kilátásában az ázsiai devizákat egyre inkább divergencia-narratívaként kezeli: az importőrök kereskedelmi mérleg-romlása és inflációs nyomása szemben az exportőrök javuló folyó fizetési egyenlegével. Ez befektetői szempontból ország- és szektorforgást vet fel: az energiaexportőr gazdaságok részvény- és devizapiaca ellenszélből erős szélbe fordult, az importőrök makrókörnyezete [magasabb energiaszámla, szoruló fizetési mérleg, devizanyomás] romlott. A HSBC Asset Management 2026. augusztusi összefoglalója szintén a fokozódó regionális szóródást azonosítja Ázsia legfontosabb befektetési kockázataként.