Nem álltak meg a lakásárak – Budapesten már 1,43 millió forint az átlagos négyzetméterár

Márciusban tovább gyorsult a lakásárak emelkedése Magyarországon. Országosan 2 százalékkal, Budapesten 1,1 százalékkal nőttek az árak egyetlen hónap alatt. A fővárosban az átlagos négyzetméterár már 1,43 millió forintnál jár. A vidéki régiók közül Dél-Dunántúlon 4,6, Észak-Alföldön 3,7 százalékos havi drágulás látszik. A mostani adatok alapján az árak csökkenésére egyelőre senki sem számíthat, legfeljebb az emelkedés üteme lassulhat egyes piacokon.

Márciusban újra gyorsult a lakásdrágulás, de Budapesten már látszik a fékeződés

Hiába várják sokan, nem indult el áresés a lakáspiacon. Márciusban ismét gyorsult a lakásárak emelkedése Magyarországon. Az ingatlan.com lakásárindexe szerint országosan havi alapon 2 százalékkal nőttek az árak, miközben februárban még 0,8 százalékos volt az emelkedés. Budapesten is fordulat jött. A februári minimális csökkenést 1,1 százalékos havi drágulás követte.

Éves összevetésben országosan 15,8 százalékos volt a lakásár-emelkedés márciusban, ami kissé meghaladta a februári 15,6 százalékot. A fővárosban viszont lassult az éves drágulás üteme. A februári 14,6 százalékról 13,7 százalékra mérséklődött. Ez arra utal, hogy miközben országosan továbbra is erős az árnyomás, Budapesten már kiegyensúlyozottabb piac kezd kirajzolódni.

Miért lassul Budapest, miközben országosan még gyorsulás látszik?

Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László szerint a budapesti lassulás mögött két fő ok áll. Egyrészt a főváros jóval magasabb árszintről indul, ezért ugyanakkora nominális drágulás százalékosan kisebb növekedést jelent, mint az olcsóbb térségekben. Másrészt a budapesti árakat továbbra is fékezi az Otthon Start program 1,5 millió forintos négyzetméterár-plafonja.

Ezt alátámasztja, hogy Budapesten a használt lakások és házak átlagos négyzetméterára április elején 1,43 millió forint volt, ami egy hónap alatt 1,2 százalékos emelkedést jelentett. A használt társasházi lakásoknál viszont az 1,5 millió forintos négyzetméterár hónapok óta lényegében stagnál, vagyis ezen a szinten már láthatóan erősebb lett az ellenállás.

Kerületek közül továbbra is a XIII. kerület számít a legvonzóbbnak a vevők körében. A XI. kerületben az új építésű lakások vitték a prímet sokáig. Ez most részben lelassult. Új piacként pedig a IX. kerület került a vevők fókuszába, jó közlekéds és infrastruktúrája miatt. A budai oldla és a kertváros iránti kereslet is erősödött.

Régiónként nagyon eltérő tempóban drágulnak a lakások

A részletes adatok alapján a fővároson kívüli piacok több térségben is gyorsabb ütemet diktálnak. Márciusban havi alapon Dél-Dunántúlon 4,6 százalékos, Észak-Alföldön 3,7 százalékos, Dél-Alföldön pedig 2,1 százalékos emelkedést mért az ingatlan.com lakásárindexe. Közép-Dunántúlon ezzel szemben 0,2 százalékos havi csökkenés következett be.

Éves összevetésben Dél-Alföld vezet 20,2 százalékos drágulással, ezt követi Pest vármegye 17,3 százalékkal, majd Észak-Magyarország 16,3 százalékkal. A számok azt mutatják, hogy több vidéki térségben most gyorsabban nőnek az árak, mint Budapesten, ahol a magas bázis és az árplafon együtt már láthatóan hűti a piacot.

Így alakulnak az árak Budapesten és a régiók nagyvárosaiban

A budapesti piacon továbbra is magas árszint mellett bő választék jellemző. Április elején a XIII. kerületben közel 3 900 eladó lakóingatlan szerepelt a kínálatban, 1,65 millió forintos medián négyzetméterárral. A II. kerületben 1,7 millió forint volt a medián, a VII. kerületben 1,5 millió, a III. kerületben közel 1,4 millió, a VI. kerületben pedig 1,6 millió forinttal számolhattak a vevők.

A vidéki nagyvárosok között Debrecenben volt a legnagyobb kínálat, több mint 4100 eladó lakóingatlannal, miközben a medián négyzetméterár alig haladta meg az 1 millió forintot. Pécsen 903 ezer forintnál járt ez a mutató, Szegeden 962 ezer forint volt, Nyíregyházán pedig 786 ezer forint. A legolcsóbb vármegyeszékhelyek közé továbbra is Salgótarján tartozik, ahol 325 ezer forintos átlagos négyzetméterárszint rajzolódott ki.

A kínálat gyorsabban nő, mint az árak

A következő hónapok szempontjából az egyik legfontosabb kérdés az lehet, hogy a bővülő kínálat mennyire tudja lassítani az áremelkedést. Budapesten tavaly áprilishoz képest 27 ezerről 34 ezerre nőtt a lakóingatlan-kínálat, ami 25 százalékos bővülést jelent egyetlen év alatt. A használt társasházi lakások piacán még ennél is látványosabb, több mint 40 százalékos kínálatnövekedés történt.

Miközben a kínálat ilyen gyorsan emelkedett, a medián négyzetméterárak ebben a szegmensben csak 7 százalékkal nőttek tavaly április óta. Ez arra utal, hogy a piacra kerülő lakások száma gyorsabban nő, mint az árak, ami hosszabb távon fékezheti a drágulást, és erősítheti az eladók közötti versenyt.

A kereslet is gyengül, ez új helyzetet hozhat a vevőknek

Az ingatlan.com szerint a kereslet havi és éves alapon is csökkent, ezért a következő hónapokban a lakáspiacon az eddiginél kiegyensúlyozottabb erőviszonyok alakulhatnak ki. Ez különösen a nagyvárosi piacokon lehet fontos fordulat, ahol az elmúlt időszakban gyors áremelkedés mellett sokszor szűkös kínálat jellemezte a piacot.

A mostani adatok alapján tehát kettős kép rajzolódik ki. Országosan továbbra is erős a lakásárak emelkedése, több vidéki térségben pedig kifejezetten látványos a drágulás. Budapesten ugyanakkor már egyre több jel utal arra, hogy a kínálat bővülése és a gyengülő kereslet miatt lassabb, kiegyensúlyozottabb piac jöhet.