Alternatív megoldást találtak az olajszállításra.A Hormuzi-szoros gyakorlatilag megbénult, Irak és Kurdisztán megállapodott, hogy az északi csővezetéken keresztül újrandítják az exportot, ami enyhítheti a globális ellátási sokkot.
Így napi
Alternatív megoldást találtak az olajszállításra.A Hormuzi-szoros gyakorlatilag megbénult, Irak és Kurdisztán megállapodott, hogy az északi csővezetéken keresztül újrandítják az exportot, ami enyhítheti a globális ellátási sokkot. Így napi akár 250 ezer hordó juthat ki a piacra a Hormuzi-szoros megkerülésével, miközben az árak már 100 dollár fölé emelkedtek. Vajon erre hogyan reagál Irán?
Az északi vezeték lehet Irak mentőöve az olajpiaci sokk közepén. Forrás: YouTube
Nem a Hormuzi-szoroson át jön az olaj, hanem újraindul egy fontos iraki olajvezeték
Úgy tűnik a világ megoldást talált a Hormuzi öböl lezárást követő olajsokkra. A jelenlegi helyzetben Irak hozta a legkézenfekvőbb megoldást, amivel ki lehet küszöbölni azt a patthelyzetben amelybe az olajvállalatok kerültek. Irak és Kurdisztán megállapodott az északi olajvezeték újraindításáról, így a ceyhani útvonalon a Hormuzi-szorost elkerülve juthat az olaj a világpiacra. Ez enyhítheti az ellátási sokkot és az olajárak további emelkedését – számolt be az egyezségről a Reuters.
Megkerülte a világ egyik legfontosabb, most éppen legsebezhetőbb energiaszállítási útvonalát Irak: Bagdad és a Kurdisztáni Regionális Kormányzat megállapodott arról, hogy újraindítják a Kirkukból és az északi mezőkről Törökország mediterrán kikötőjébe, Ceyhanba tartó kőolajexportot. A lépés azért különösen fontos, mert ez az útvonal nem a Perzsa-öblön és a megbénult Hormuzi-szoroson keresztül viszi az olajat a piacra, hanem szárazföldi csővezetéken-
Miért ennyire fontos most ez a vezeték?
A Hormuzi-szoros lezárása az elmúlt hetekben súlyos zavarokat okozott a globális olajpiacon. A térségben zajló háború miatt az olajárak nagyjából 30 százalékkal emelkedtek, és 100 dollár fölé kerültek hordónként. Ebben a helyzetben minden alternatív exportútvonal felértékelődik, különösen egy olyan ország esetében, mint Irak, amelynek költségvetése erősen függ az olajbevételektől.
Az északi vezeték újraindítása azt jelenti, hogy az iraki olaj egy része ismét eljuthat a világpiacra anélkül, hogy áthaladna a jelenleg kockázatos tengeri folyosón. Ez nem oldja meg az egész piac problémáját, de csökkentheti a legsúlyosabb ellátási nyomást.
Mekkora mennyiség térhet vissza a piacra?
A Kirkukból Törökországba irányuló export kezdeti kapacitása napi 250 ezer hordó lehet. Ez első ránézésre nem tűnik óriási mennyiségnek a globális piac méretéhez képest, de most nem a „normál” időszak logikája érvényesül. Válsághelyzetben minden olyan plusz hordó számít, amely ténylegesen és gyorsan megjelenik a nemzetközi kínálatban.
Ráadásul Irak déli mezőin a termelés drámai visszaesést szenvedett el. A Reuters forrásai szerint a déli olajmezők termelése 70 százalékkal zuhant, és mindössze napi 1,3 millió hordóra esett vissza, miközben a válság előtt az ország teljes kitermelése 4,3 millió hordó körül mozgott. Ez brutális érvágás egy olyan exportőrnek, amely az OPEC egyik legfontosabb szereplője.
Bagdadnak most nem politikai, hanem pénzügyi kényszer ez a megállapodás
Az iraki központi kormány és Erbíl viszonya régóta terhelt, az olajbevételek, az autonómia és a kereskedelmi ellenőrzés kérdésében rendszeresen ütköznek az álláspontok. Most azonban a geopolitikai nyomás felülírta a szokásos konfliktusokat. A megállapodás részeként közös bizottság készíti elő az export folytatását, a bevételek pedig a szövetségi kincstárba kerülnek. A felek biztonsági intézkedésekről is egyeztek, hogy az olajmezők és a szállítási útvonal védettek maradjanak. Az együttműködés kényszerű üzlet. Iraknak pénz kell, a piacnak pedig olaj.
Mit jelent ez az olajár szempontjából?
Az újrainduló ceyhani útvonal önmagában nem fogja visszanyomni az olajárat a korábbi szintekre. Erre túl nagy a kiesés, túl bizonytalan a háborús helyzet, és túl fontos marad a Hormuzi-szoros sorsa. Ugyanakkor a piac pszichológiája miatt már az is számít, hogy van működő alternatíva. Ha a befektetők és a finomítók azt látják, hogy Irak legalább részben képes helyreállítani az exportját, az mérsékelheti a pánikárazást és az azonnali ellátási félelmeket. A nyers valóság az, hogy most minden nem-Hormuz útvonal stratégiai értékké vált. Irak északi vezetéke ezért nem egyszerűen technikai infrastruktúra, hanem geopolitikai mentőöv.
Ez vajon ideiglenes megoldás lesz vagy tartósan működik ez az útvonal a jövőben?
A piac most azt figyeli, hogy a vezeték mennyire stabilan tud működni, és hogy Bagdad és a kurd vezetés mennyire képes fenntartani az együttműködést. Ha az export folyamatos marad, az enyhítheti az iraki gazdaságra nehezedő nyomást és valamelyest megnyugtathatja az olajpiacot. Ha viszont újra biztonsági vagy politikai vita tör ki, a mostani megállapodás csak rövid szünet lehet a válságban.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
